Ölbey Irén költészete


 

(Kulturális örökség szakterületi kategória)

 

Ölbey Irén a XX. század gyermekirodalmának jelentős alakja, költészetének értékét jól jellemzi, hogy több műve is megjelent a „Nyugatban” és más elismert irodalmi folyóiratokban, valamint az, hogy művei több tízezer példányszámban kerültek kiadásra.

Neve nem azért ismert kevésbé, mert ne lett volna országosan is jelentős költő és író, hanem azért, mert mind a nyilas, mind a kommunista diktatúrával szemben aktívan fellépett, részt vett az 1956-os forradalomban - és mint jelentős költőt -, ezért hatalmi szóval ellehetetlenítették, művei kiadását megtiltották, hallgatásra és feledésre ítélték.

 

Ölbey Irén költőnő életrajza:

 

1902. december 27-én született Dögén, Szabolcs vármegyében. Apja Ölbey Bé­la, a falu főjegyzője. (Apai ősei református lelkészek.) Anyja Pál Irén Jo­lán, királyhelmeci ügyvéd lánya. (Római katolikus.) Tizennégy gyereket hoz világra. kilenc fiút, öt lányt, Irén a harmadik.

 

1904-ben Pál Lajos helmeci nagyapa veszi magához s neveli évekig. Helmecen végzi a négy elemit. A természet szépségére itt nyílik rá szeme a virágos ­és gyümölcsöskertben s a szőlőhegyen. A nyarakat szabolcsi szülőfalujában tölti. Az első polgárit magánúton végzi, majd Cinkotán folytatja, a jegyző­gyerekek ingyenes iskolájában. Harmadikos, mikor meghal a szeretett nagyapa.

 

1916 - A debreceni Svetits Intézetben folytatja tanulmányait, az iskolanővérek tanítóképzőjében. Kitűnő tanuló. Lapot szerkeszt, verseket, novellákat ír. Festő vagy orvos szeretne lenni.

 

1921 - A tanítóképző elvégzése után egy ideig állástalan, a szülőfalujában él. Ne­velőnői állást vállal Ászáron (Komárom megye) és Pusztavacson (Pest megye) egy intéző családjánál.

 

1923 - Meghal a családfenntartó édesapa ötven évesen. Ölbey Irén megkapja tanítónői kinevezését a nyírségi Napkorra. Öt évet tölt a szegény faluban, szegény iskolában, ahová télen - megfelelő öltözet híján - nem járhatnak a legelesettebbek. Írásait az Élet katolikus folyóirathoz küldi. Tüdőbetegségét a debreceni szanatóriumban kezelik fél évig.

 

1928 - Egészsége érdekében áthelyezik a klimatikus fekvésű Pilisszentkeresztre, hogy segítsen nehéz helyzetű családján, két kisebb testvérére visel gondot.

 

1929 - A Magyar Vasárnap (Falusi esték) szépirodalmi és társadalmi folyóirat fölfedezi verseit. Ugyanebben az évben a tekintélyes Új Idők megjelenteti Tégla és Szél c. versét. Ezt követően alkotói pályája az Új Időkhöz kötődik elsődlegesen, egészen 1944. évi megszűnéséig,

 

1931 - Első verses könyvét, a Senki szigetét a Singer és Wolfner Irodalmi Intézet, a fentebb említett folyóirat kiadója jelenteti meg. Szentkereszten kezdődik költői-baráti kapcsolata a Nyugathoz kötődő, többszörös Baumgarten-díjas Erdélyi Józseffel. Erdélyi szenvedélyes plebejussága elmélyíti Ölbey Irén szociális érzékenységét és igazságkeresését.

 

1932 - Az én falum - a Szerkesztő Úrnak címzett - szociográfiai cikke az Új Idők­ben vihart kavar. Áthelyezéssel fenyegetik s ő is kéri áthelyezését.

 

1935 - A pestszenterzsébeti Apponyi utcai állami elemi iskolához kerül. A pesti években jelentkezik mesékkel, meseregényekkel. Ezek a Gyermekbokrétában, Az én újságomban látnak napvilágot. Meséi a Magyar Rádióban is si­kert aratnak.

 

1937 - A beérés éve. A Szeptemberi láz verseskötete elismerést kelt a fővárosi folyóiratok, így a Nyugat könyvismertető rovatában is 1938-ban.

 

1939 - karácsonyára megjelenik a Magyar tündérmesék. Ugyanekkor a Krisztus: A Megváltó életét, kínhalálát és feltámadását versekbe foglalta ÖLBEY IRÉN (A könyvet Albrecht Dürrer fametszetei illusztrálják.)

 

1941 - Ezüst dob - újabb verseskötet. Záró darabja az Énekek éneke c. bibliai könyv verses átköltése.

 

1942 - A Tarka versek c. műve hagyja el a nyomdát.

 

1943 - A MIÉME gondozásában lát napvilágot az Itt kell maradnod verseskönyv.

 

1944 - Tanítónői nyugdíjazását kéri húsz évi tanítás után. A Magyar Lányok és az Én Újságom szerkesztője. Április: Budapest bombázása. Bombatámadás c. verset a háborús cenzúra be­tiltja. Az orosz ostrom alatt nyolc hetet tölt pincében.

 

1945-47 - Jórészt francia műfordításokból él. Az Új ember katolikus lap közli legtöbbjét. A Szent István Társulat jelenteti meg a Hét arany krajcár c. me­segyűjteményt.

 

1948 - A fehér varázsló (Kis regény az óceáni szigetvilág életéből) - Ferences vi­lágmisszió. Totális kommunista diktatúra hazánkban. Kizárják a Magyar Írók Szövetségéből. A központi pártlap, a Szabad Nép dec. 9-i számában befeketítik, ellehetetlenítik, kettétörik írói pályáját a következő mondattal: Irodalmi hulla, hírhedt alak, Horthy-bérenc, Mindszenty-tollnok.

 

1949 - Fórum nélkül marad. Nyugdíjából nem tud megélni. Hazakényszerül, a családja hazahívja a szülőfaluba, a nagy szegénységbe, szűk lakásukba.

 

1954 - Meghal édesanyja. Műveit a katolikus kiadványok közlik csupán, óvatos mértékben. (Új Ember, Katolikus Szó, Vigilia) Kétszáznyolcvan forintnyi nyugdíjából s némi tiszteletdíjból ketten élnek a beteg testvérével.

 

1956 után az önkényuralom újfent hallgatásra kényszeríti.

 

1965 - Kelet-Magyarországon, ahol él, (újból) elismerik írói érdemeit. A debrece­ni Alföld folyóiratban két szép verse olvasható. A nyíregyházi rádió Iro­dalmi Képeskönyvében Margócsy József, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Irodalmi Tanszékének docense mutatja be a hallgatóknak. El­hangzik három Ölbey-vers, közöttük a Szeressetek. Nevével találkozhatunk a Dörmögő Dömötör, a Kisdobos, a Kelet-Magyarország hasábjain. A kisvárdai könyvtárban megrendezik első itthoni író-olvasó találkozóját ok­tóber 15-én. Margócsy József, a főiskola irodalmi tanszékvezetője mutatta be az írónőt. (Ezt az örvendetes eseményt megörökíti a kisvárdai Maklári Béla amatőrfilmje.) Ö bátorította Széles Évát a szakdolgozatra, mire ra­portra rendelte a főiskola MSZMP-párttitkára. A kádári időszámítás tizedik éve tájt nyomozók vizslattak Széles Éva lakásán, hogy ráijesszenek s eltántorítsák „reakciós, klerikális, ellenforradalmi” stb. írónőtől. A szakdol­gozatát - mint "bűnjelet" - diadalmasan lefoglalták. (Mi­ként az 56-os forradalmárokat lelkesítő versét.) Ezt követően eligazították a dögei „elvtársakat”.

 

1969 - Huszonhat év után válogatott verseinek kötete jelenik meg - Amerikában: A szépség kertje.

 

1970 - Az ezüst bárányok (Két meseregény) a Móra Kiadónál 12.200 példányban lát napvilágot.

 

1973 - Patti Peti (Két meseregény) 21.000 példányban jelent meg.

 

1977 - Félszáz mai mese. (Vál. és szlovák nyelvre ford. Sarkady Mária.) Kassa.

 

1982 - Csoda az óvodában (24 magyar író 31 új meséje) köztük Ölbey Iréné: Az elvarázsolt vár. A béke győzelem címen az utolsó Ölbey-verseskönyv (vá­logatás) az Ecclesia kiadásában 4.000 példányban jut el a versszeretőkhöz. A nyolcvanas években a sógornője (gondozója), Ölbey Árpádné (Tóth Ele­onóra) kertes házában él, betegen.

 

1987. ápr. 23-án hunyt el. Fiatalon elhalt testvérei sírjába temetik római katolikus szertartás szerint.

 

Ölbey Irén önálló művei

 

  • Senki szigete, versek, Bp., 1931. (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.)
  • Szeptemberi láz, versek, Bp., 1937. (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.)
  • Karácsonyfadíszítés a mennyországban, Bp., 1937.
  • Magyar tündérmesék, Bp., 1939. (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.)
  • Krisztus A Megváltó életét, kínhalálát és feltámadását versekbe foglalta Ölbey Irén 
    Bp., 1939. (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.)
  • Az arany tulipán, mesék, Bp., 1940. (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.)
  • Az ezüst furulya, mesék, Bp., 1940. (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.)
  • Ezüst dob, versek, Bp., 1941. (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.)
  • A csillagszemű királyfi, mesék, Bp., 1941. (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet)
  • Tarka versek gyermekeknek: köszöntők, hazafias versek, alkalmi költemények gyermekek számára, 
    Bp., 1942. (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.)
  • Itt kell maradnod, versek, Bp., 1943. (Magyar Irodalom és Művészetpártoló Egyesület)
  • Két nemes apród, regény, Bp., 1944. (Magyar Népművelők Társasága)
  • Hét arany krajcár, mesegyűjtemény, Bp., 1947. (Szent István Társulat)
  • A fehér varázsló, kisregény, Bp., 1948. (Ferences Világmissziók)
  • A szépség kertje, versek, St. Louis, 1969. (Amerikai Magyar Szemle)
  • Az ezüstbárányok; Hahota király legkisebb fia, két meseregény, Bp., 1970. (óra Könyvkiadó)
  • Patti Peti, két meseregény, Bp., 1973. (Móra Könyvkiadó)
  • A béke győzelem, válogatott versek, Bp., 1982. (Ecclesia)

 

Ölbey Irén művei antológiákban (válogatásokban):

 

  • Tizenöt éve, verses gyűjtemény, összeáll. Torma Sándor, Cegléd, 1934.
  • Katolikus versek, szerk. Alszeghy Zsolt, Kállay Miklós, Bp., 1933.
  • Rózsákert. Szavalókönyv a kath. Költészet java termékeiből, összeáll. Tordai Ányos, Bp., 1935. (Szent István Társulat)
  • Új Nagymagyarországért! Egyetemes szavalókönyv, bev. Pekár Gyula, Bp., 1936.
  • Az árvák napja: beszédek, költemények, énekek, dalok az árvanap rendezéséhez, összeáll. H. Fekete Péter, Bp., 1938. (Országos Református Szeretetszövetség)
  • Az édesanya a magyar költészetben. Anyák napjára, összeáll. H. Fekete Péter, Bp., 1940. (Országos Református Szeretetszövetség)
  • Huszonöt elbeszélés, Bp., 1940. (Stádium)
  • Magyar asszonyok versei. A Pátria Írónők költeményeiből, összeáll. Saághy Zórád Eta, Vándoryné Kövér Ibolya, Bp., 1941. (Palladis)
  • Tanítónők és költők bokrétája, gyűjt. Kiss József, Könnyű László, 1-3 köt. Jászberény, 1941-42. (Magyar Tanítók Művészköre)
  • Családért, hazáért, versek, Bp., 1943. Actio Catholica Országos Elnöksége)
  • Ötven év. A Magyar Lányok albuma. 1894-1944 legszebb ifjúsági elbeszélései, szerk. Tutsek Anna, Bp., 1943. (Új Idők)
  • Félszáz mai mese, Kassa, 1977. (Vál. És szlovák nyelvre fordította Sarkady Mária.)
  • Csoda az óvodában: 24 magyar író 31 új meséje, Bp., 1982. (RTV-Minerva)
  • Mégis tavasz, szerk. Kondor Jenő. Nyíregyháza, 1996. (Egregia Kiadó)

 

Forrás: Bakajsza András: „Ezüst-kék végtelen” Ölbey Irén költészete. Örökségünk Könyvkiadó Kft., Nyíregyháza 2010. p. 177-180.

 

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

 

„Az Ölbey líra nem versenyezhet a nagynevű kortársak poézisével, ám kétségkívül huszadik századi irodalmunk jelentős teljesítményei közé tartozik.

 

Ölbey Irén dögei költőnő a XX. századi magyar szépirodalmának jelentős alakja volt.

 

Munkásságának értékét jól jelzi az, hogy versei és gyermekek részére íródott prózai alkotásai megjelentek a Nyugat, az Új Idők, Új Ember, Katolikus Szó, Vigilia elnevezésű folyóiratokban is, később a Dörmögő Dömötör, Kisdobos és Kelet-Magyarország hasábjain publikálják meséit és verseit.

 

1970 – ben az Ezüst bárányok című válogatása a Móra Kiadónál 12.200 példányban, 1973 – ban a Patti Peti című műve 21.000 példányban látott napvilágot.

 

1969-ben egy gyűjteményes műve „A szépség kertje” címen megjelent az Egyesült Államokban, az Amerikai Magyar Szemlében is.

 

Életműve azonban nem vált széles körben ismertté; ennek fő oka az volt, hogy a kommunista diktatúra kiépítésének időszakában, majd az 1956-os forradalom idején is egyértelműen, nagy nyilvánosság előtt tett hitet a demokratikus értékek mellett és igyekezett fellépni a kommunista hatalom túlkapásaival szemben, továbbá művészetében erősen megnyilvánult mély vallásos meggyőződése, műveinek jelentős részét egyházi fenntartásban működő szépirodalmi lapokban publikálták.

 

A kommunista diktatúra időszakában megbélyegezték, „irodalmi hullának”, „hírhedt alaknak”, „Horthy-bérencnek”, „Mindszenty-tollnoknak” nevezték, állásától, szinte minden jövedelmétől megfosztották. Emiatt 1949-től szülőfalujában, rendkívül szegényes körülmények között, elszigetelten élt.

 

Ölbey Irén határozott és rendíthetetlen hitvallása miatt nem kapta meg azt az elismerést, amely őt megítélésünk szerint megilletné, munkássága feledésbe merült, és a nyolcvanas évek eleje óta műveit egyáltalán nem publikálták.

 

A kép forrása a dögei Ölbey Irén Általános Iskola honlapja.


 

 






vissza



Földművelődésügyi Minisztérium Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Hungarikum Bizottság

MSBT.hu design