A Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyház mint zarándoktemplom


Anonymus a Gesta Hungarorum-ban már említi NYÍR erdejét. E néven említi 1215-ben a Váradi Regestrum is, egyházát pedig az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék. 1347-től az oklevelekben már Nyíregyház néven szerepel. Az 1411-ben épült templomát 1606-tól a reformátusok használják. A nagyhatárú Nyíregyházát gr. Károlyi Ferenc földesúr 1753-54-ben lutheránus vallású szlovákokkal (tirpákok) népesítette be. 1755-ben Barkóczy Ferenc egri püspök már papot küldött Nyíregyházára, de önálló plébánia csak 1786-ban lett, amikor Esterházy püspök Dolhai András személyében kinevezte az első plébánost, aki lakásának egyik szobáját használta kápolnának. Ez hamarosan szűknek bizonyult és a hívek a görög katolikus templomba kényszerültek, míg 1815-ben Szepessy Ignác egri kanonok – Frantz Ignác tokaji építész kivitelezésével – Urunk mennybemenetelének tiszteletére templomot építtetett. 1819-ben paplakot is építettek, ami 1896-ig működött, amikor Vojtovits Bertalan és Barzó Mihály helyi építészek tervei alapján új plébánia épült. A XIX. század fordulóján mozgalom indult egy nagyobb templom építésére. Samassa József egri érsek, 1902-ben tartott aranymiséje emlékére nyíregyházi híveit egy új templommal ajándékozta meg, melyet maga szentelt fel 1904. aug. 20-án a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Az 1815-ben épült régi templomot lebontották. 1993-tól a templom egyben a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye társszékésegyháza is kettős tornyával, arányaival, szerkezeti tökéletességével és tiszta stílusával a hazai egyházi építészet kiemelkedő alkotása, műemlék. A Samassa érsek által építtetett templom a római katolikus hitélet fellendülését hozta magával. A templomot Nagy Virgil és Kommer József budapesti építészmérnökök tervezték neoromán stílusban, melynek dekoratív és ornamentális motívumai nemcsak az épület architektúrájában, de még a legkisebb felszerelési tárgyakban is nyomon követhetők. Kivitelezője Godnautz Károly budapesti építész, a műszaki ellenőr Pisszer János volt. A két évig tartó építés szervező-irányítója Szmrecsányi Lajos irodaigazgató, a későbbi egri érsek volt. A 3 hajóval, egy kereszthajóval, a szentély körül a sekrestyét és szertárt magába foglaló körfolyosóval, s a homlokzaton két hatalmas toronnyal a bazilika, az építésszerkezeti gazdagság tekintetében felülmúlja az összes hazai neoromán stílusban épült templomunkat. A templom alaprajza római keresztalakot mutat, melynek keleti szára félköríves, északi és déli szárnya apszisban végződik.

A Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyház 1902 és 1904 között épült Nagy Virgil és Kommer József tervei alapján. Felépítését Samassa József egri érsek finanszírozta, aki ötven éves papi munkájának emléket állítva kívánta megajándékozni a város híveit egy új és nagyobb templommal. A kelet-nyugati tájolású háromhajós, keresztházas, neoromán stílusú bazilikális szerkezetű társszékesegyház alaprajza római kereszt alakú. Belsejét főleg a koragótika elemei határozzák meg. A templom két legszembetűnőbb éke a főoltár és a fogadalmi üvegablak. A templom monumentális külseje, s belsejének egysége, a felhasznált anyagok magas minősége és a mesterek kvalitása remekül mutatja az építtető érsek ízlését és gazdagságát, ugyanakkor nagylelkűségét és szeretetét is Nyíregyháza lakosai iránt. 1993 óta a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye társszékesegyháza, s ebből adódóan az ország legrangosabb római katolikus templomainak sorába lépett.

 

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

 

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

  • http://www.nyiregyhaza.plebania.net/

 

 






vissza



Földművelődésügyi Minisztérium Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Hungarikum Bizottság

MSBT.hu design