Nyíregyházi Evangélikus Nagytemplom


A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

 

Ez az épület Nyíregyháza legrégibb műemléke, a megye legnagyobb befogadóképességű temploma és a magyarországi evangélikus templomok közül a második a sorban. II. József császár 1781 októberében kiadott türelmi rendeletét, az ún. „Edictum tolerantiae”-t követően néhány hónap múlva elindították a templom építési-engedélyezési eljárását, Giuseppe Április olasz építész tervei alapján. Ez a templom nem kegyúri adományokból, nem gazdag emberek nagy összegű felajánlásaiból épült, hanem földművelő „tirpákok” nehezen összegyűjtött forintjaiból. Mindenki megtette, ami tőle telt, a gazdák fogataikkal együtt ajánlkoztak a kőhordásra, a családok elküldték munkabíró tagjaikat, akik segédkeztek az építésnél. Az akkori építési technológia mellett és szállítási körülmények között – csodával határos módon – két és fél év alatt elkészült a templom, igaz még – úgy tudják – torony nélkül, egyszerű, sima homlokzattal, fehérre meszelt falakkal. A templomszentelési ünnepre 1786. október 22-én került sor. Az építés, szépítés, díszítés ezt követően folytatódott. 2 év múlva elkészült a belső berendezés. Felépült a torony is és 10 év múlva, 1796-ban, Reizinger János fafaragó művész megalkotta a gyönyörű oltárt. 1797-ben 25 regiszteres orgona kísérte már a gyülekezet énekét. 1800-ban Wurczninger Mihály kezdte festeni és aranyozni az oltárt, majd Kraudy Ignác folytatta a munkát. Az oszlopok 1804-ben nyerték el márványutánzatú megjelenésüket. A sekrestyék 1817-ben épültek (az oltár jobb oldalán lévő a 20. század közepén még keresztelő- kápolnaként funkcionált). A jelesebb jubileumok alkalmával minden generáció igyekezett felújítani, szépíteni templomunkat. Ekkor, 1885-1886-ban történt meg a külső homlokzat legnagyobb mérvű átalakítása, az addig sima falakat függőleges pillérekkel ritmizálták, az egyszerű barokk kő ablakkeretek és kapuk köré gazdag neoreneszánsz díszítések kerültek, a főbejárat is ekkor kapott pompás kapuépítményt. 1910-ben Gróh István, aki előbb az Evangélikus Kossuth Főgimnázium, majd a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, megtervezte templomunk belső freskóit és az ő vezetésével a Főiskola hallgatói 10 hónap alatt elvégezték a művészi kivitelezést. (A terveket előzőleg, 1909. évi nyíregyházi látogatásakor Benczúr Gyula is véleményezte.) Ugyanebben az évben készítette el Rieger Ottó az új orgonát, amelyet utoljára 1997-ben újított fel a gyülekezet. A legutóbbi nagyobb arányú felújítás a gyülekezet 250 éves jubileuma kapcsán történt, 2001 és 2003 között. Ekkor a toronydíszek újra aranyozásától a templom körüli járdaszintig sikerült a teljes templomkülsőt a kőburkolatokkal és a lépcsőkkel együtt rendbe tétetni. Ezt a felújítást is hitből kellett elkezdeni, mert az első szerződések megkötésekor csak 20 millió forint állt rendelkezésre az 57 milliós végösszegből. Az evangélikus országos egyház és az egyházmegye támogatásán felül néhány pályázatot is megnyertek, de a „Nyíregyházi Evangélikus Nagytemplomért” Alapítvány részére befizetett adományok is meghaladták a 20 millió forintot. A külső felújítás után 2005-ben a csodálatos oltárképet is restauráltatták.

 

 Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Az Evangélikus Nagytemplom – hazánk második legnagyobb evangélikus temploma – Nyíregyháza legrégebbi, barokk műemléke. A 18. sz. végén az újratelepített város lakosságának döntő többségét adó, közel 5000 lelket számláló gyülekezet tagjai a pénzbeli adományok mellett saját kétkezi munkájukkal segítették a templom építését. A hitélet szimbóluma ma nem csak a lelki élet központja, hanem a város kulturális életének színtere is.

 

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:






vissza



Földművelődésügyi Minisztérium Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Hungarikum Bizottság

MSBT.hu design