Kisvárdai római katolikus templom


- Épített környezet -

Hagyomány szerint a templom ősét Szent László király emeltette 1082-ben. Az egyház papját, így közvetve a templomot 1293-ban említik először. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék Szent Péter és Pál templomát és István papját említi. 1450-60 körül a templomot bővítették. 1558-59 fordulóján a várat ostromló erdélyiek és a várbeliek közti összecsapásban a hajó megsemmisült, a templomnak csak a szentélye maradt meg, ami a katolikusoké lett, a hajó helyén épített faépület pedig a reformátusoké. A kettőt egy deszkafal választotta el.
1670 körül egy martalóc sereg a várost és a templomot is felgyújtotta, a szentély szétrombolva, meggyengülve, de túlélte a tűzvészt. 1724-re a templom fennmaradt szentélyét Fehér János plébános helyreállíttatta, sekrestyét és fatornyot építtetve hozzá. 1788-ban Eszterházy püspök kezdeményezésére megkezdődött a templom teljes helyreállítása. A tervet Guiseppe Aprilis József kállói mester készítette. A régi alapokra új falakat húztak, új tetőzettel és a homlokzat elé kőtoronnyal. Az építkezés 1807-ben, a Bossy Jakab által elvégzett kőművesmunkával fejeződött be. 1914. április 30-án a toronysisak egy része egy tűzvészben megsemmisült.
1970-ben került sor a szentély teljes műemléki restaurálása, a mérműves ablakok, a gótikus konzolok helyreállítása, az új liturgikus tér kialakítása Török Ferenc Kossuth és Ybl díjas műegyetemi tanár tervei alapján, Kákonyi István szobrászművész domborműveivel. 1975-ben a templom teljes tetőzete műemlék pala borítást kapott. 1997-ben megnagyobbították a sekrestyét. 2003-ban szerkezetében és lemezében is új toronysisakot helyeztek el a régi helyére.
A templom különleges látnivalója a szentélyben található XV. századi, hat, vörös kőből faragott arckép. Hármat biztosan tudunk azonosítani: Szent Péter, Szent Pál, Szent László. A másik háromban Zsigmond királyt vagy az V-VI. században élt Zsigmond mártírt, burgund királyt, Várday Istvánt és egy ismeretlen alakot vélhetünk. . Az elmúlt évek során találták meg és rekonstruálták a szentségtartó helyét és a patrónusok ülőfülkéjét.
A templom előtti lépcsősorok tetején 2006-tól Szent Péternek és Szent Pálnak, a templom védőszentjeinek a szobra áll.


 Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett


A templom különleges értéke a 15. századi szentély, s benne a faragott oszlopfők, melyekből kevés található a megye templomaiban. A templomhoz kötődő Szent László-hagyománnyal szintén kevés megyei templom dicsekedhet. A 18. században épített részt értékessé teszi, hogy a megyénkben ismert és alkotó olasz építész, Guiseppe Aprilis tervezte.


A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)


A kisvárdai egyházak története Szent Lászlótól napjainkig, Kisvárda, Kisvárdai Városszépítő Egyesület, 2000. 172 p.
Középkori templomok a Tiszától a Kárpátokig, Nyíregyháza, SZSZBM-i Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. 2013. 447 p.
Néző István: Mesélő kövek: a római katolikus templom 1-2. rész. In: Nexus, 2009. 19-20. sz. 14. p.
Szabolcs-Szatmár megye műemlékei, szerk, Entz Géza, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987. 478 p.


 A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:


http://www.kisvardaiplebania.hu






vissza



Földművelődésügyi Minisztérium Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Hungarikum Bizottság

MSBT.hu design