Kállósemjéni Kállay-kúria a védett hársfasorral


- Épített környezet-

A kállósemjéni Kállay Kúria a Kállay család illetve Kállay Miklós miniszterelnök lakóhelye, a település barokk stílusú műemléke. A Kállayak a középkortól kezdődően tevékeny résztvevői és alakítói voltak Szabolcs vármegye történetének, sőt több országos szinten is jelentős alak került ki a nemzetségből. Közülük is kiemelkedik Kállay Miklós miniszterelnök, aki 1942-44 között állt a magyar kormány élén.

Az épület a Nagykállóban található régi vármegyeházával párhuzamosan épült, ugyanannak az építőmesternek a tervei alapján. A kastélyt Kállay György megrendelésére, 1763-ban építette két olasz építész, Salvator és Giuseppe Aprilis. A kúriát, építésétől egészen 1949-ig a Kállay-család lakta. Az épület történetével kapcsolatban nem áll rendelkezésre túl sok forrás, az is főként az 1920-as, 1930-as évekből származik.

Kállay Miklós későbbi miniszterelnök 1922-től tulajdonosa a kúriának és megkezdi az épület átalakítását. Az 1920-as években az épület déli oldalán, a volt padlás helyén Kállay Miklós manzárdszobát alakított ki, továbbá egy vendég fiúszobát, tanulószobát, játszószobát. Az ajtón belépve érkeztünk meg a fogadóba (pipázó), a bejárattól nem messze volt elhelyezve Kállay Miklós íróasztala, ahol fogadta az őt felkeresőket. A fogadószobától jobbra volt a könyvtár, amelyben bőrfotelek és kandalló állt. A család itt fogadta a barátait. Az épület keleti szárnyát 1949 után teljesen átépítették, ezt megelőzően itt vendégszobák voltak. A pipázóból jobbra kanyarodva volt a ház úrnőjének szalonja, szép kárpitozott bútorokkal. A pipázótól balra lévő nyugati traktusban volt a hálószoba. A legnagyobb átalakítást éppen az épület nyugati traktusa szenvedte, a hajdan tágas ebédlő. 1964-ben a helyiség fölé emeletet húztak és egy szintre emelték, ebben az évben nyilvánította műemlékké az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség.

 

A kúria kertjében virágházak és zöldséges kertek álltak. A jelenlegi víztorony helyén a Kállay-víztorony állt, amely szőlővel volt befuttatva. A kúria északi oldalában virágágyások, fák sorakoztak. A kertben a platánfasor mellett teniszpálya állt. Mára nyoma se látszik annak az akácfa rengetegnek, amelyet a családi hagyomány szerint Mária Terézia adományozott Kállay Jánosnak. Magát a kúriát, a falakat lila akác borította, de a tövek gondozás hiányában 1948-ban kipusztultak. A park területe folyamatosan csökkent a II. világháború után, a megritkult növényzet helyére értékes facsemetéket már nem ültettek.

 

Az épület a II. világháború idején megrongálódott, ugyanis 1944-ben szovjet katonaság dúlta fel az épületet és parkban található családi kriptát. A háborút követő időszakban az apagyi állami gazdasági műtrágyaraktára működött benne, ami szintén hozzájárult az épület nagyfokú pusztulásához. A kúria sorsa Kállay András 1949-es kilakoltatása után csak akkor fordult kicsit jobbra, amikor az ötvenes években a semjéni általános iskola néhány tantermét itt rendezték be, 1967-ben pedig megnyílt az épületben a tanyasi kollégium. A kollégium intézménye a gyereklétszám drasztikus csökkenése miatt a 90-es évek végére okafogyottá vált, az épület állapota pedig folyamatosan pusztult egész napjainkig, amikor sor kerülhetett a teljes felújításra. Idei évtől a Kállay-kúria az 1920-1940-es évek hangulatát idézve ismét régi fényében ragyogva fogadja a látogatókat.

A kastélyhoz tartozó park természetvédelmi terület, különösen értékes benne a kastélyhoz vezető hársfasor. A parkban húzódik meg szerényen az egyszerű mediterrán jellegű kápolna, az alatt található kripta a Kállay család temetkezési helye. 1993. április 17-én akaratának megfelelően itt helyezték végső nyugalomra Kállay Miklós egykori miniszterelnök hamvait.

 

 Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:  

 

A kállósemjéni Kállay-kúria több szempontból is jelentős építészeti öröksége nemcsak a településnek, hanem megyénknek és országunknak egyaránt. A több mint kétszáz éves épület műemléki besorolással rendelkezik, a kápolna alatti kripta Magyarország egykori miniszterelnökének hamvait őrzi. Az 5 hektár kiterjedésű parkban különösen értékes a kúriához vezető védett hársfasor.

 

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

 

Kállósemjén, Szerk: Németh Péter, Száz magyar falu könyvesháza Kht. 2000.

A nagykállói járás múltja és jelene, Szerk: Csepelyi-Orosz-Ratkó-Szücs, Nagykálló, 1970.

www.kallosemjen.hu

 

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

 

www.kallaykuria.hu






vissza



Földművelődésügyi Minisztérium Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Hungarikum Bizottság

MSBT.hu design