A cégénydányádi Kölcsey-Kende-kúria és parkja


(Épített környezet szakterületi kategória)

A Szamos folyó partján lévő kúriát báró Kende Zsigmond építtette 1833-ban. A klasszicista stílusú épület földszintes, alápincézett, homlokzati kialakítása különlegesen impozáns, az épület utca felőli homlokzata reprezentatív. A kúria különlegessége a fehér faragott kőből épült főbejárata, valamint boltozatos megoldású előcsarnoka. A hat boltszakaszos előcsarnok mögött nagyterem fedezhető fel. A többi helyiség síkfödémes, illetve tükörboltozatos, kétrészes párkánydísszel. A kastély oromfalára vésett – valamennyi Kölcsey-antológiában megtalálható – disztichonpárt Kölcsey Ferenc írta 1833-ban “Kende Zsigmond úrilakára” címmel, s így hangzik:

"Alkota munkáskéz engem; s a szőke Szamosnak

partjain a költő lát vala s zenge felém:

Ház, örökülj; s vídám békével tartsad öledben

gazdád, s gyermekeit, s hív unokái sorát"

A parkba belépve, mindjárt a kastély előtti előkertben csodálatos vérbükkök (Fagus) bordós lombkoronája fogadja az ide érkezőt.

Azonban az igazi különlegesség a kastély mögötti tisztáson található: Egy közel 160 éves, 25 méter magas, hatalmas lombkoronájú juharlevelű platán uralja a tisztás közepét. A közel 7 méter átmérőjű fa három törzse fonódik egybe, hosszan kinyúló ágait rudakkal támasztották alá, így védve a leszakadástól. Az óriás platán azonban nem egyedüli itt 690 cm törzsátmérőjével. Rajta kívül még van itt egy 534 cm, egy 449 cm, és egy 487 cm törzsátmérőjű példány is.

A platánoktól kissé távolabb áll egy 180-190 cm körátmérőjű 12 m magas tiszafa is. De a parkban rajtuk kívül több termetes öreg fa található, 388 cm körátmérőjű szelídgesztenye, 365 cm körátmérőjű lepényfa, 235 cm átmérőjű páfrányfenyő, vadgesztenyék, és egyéb öreg fák is.

A varázslatos hangulatú angolkert a II. világháború utánra szinte teljesen elpusztult. Az ínséges időkben a környékbeliek olyan fákat is kivágtak, melyekből az egész országban is csak az az egy példány volt.

A közben 18 holdra zsugorodott park az 1970-es nagy árvíz idején újabb nagy megpróbáltatásokon ment keresztül. A még megmenekült, sarjadásnak indult fái szinte a végleges pusztulásnak voltak kitéve, mivel a lakosság ide menekítette állatait az áradás elől.

A park rekonstrukciójához 1984-ben kezdtek hozzá, számba véve a megmaradt növényzetet, mely így is lenyűgöző szépségű.

Az óriási platánok, vérbükkök, a tulipánfa, a vörös tölgy, a több mint 100 éves páfrányfa, a liliomfa, a mediterrán hangulatú szelídgesztenyék, a sok tűlevelű borókafenyő, feketefenyők, a törökmogyoró, a kaukázusi szárnyasdió, a fák alatt itt-ott megmaradó erős, édeskés illatú jázminbokrok, a szabdalt levelű, piros termésű fürtösbodza, a fák alját tavasszal ellepő téltemető, melynek Magyarországon itt található a legnagyobb összefüggő utánozhatatlan látványt nyújt az ide látogatóknak. A fás területen ritka madarak is fészkelnek, így holló, csóka, erdei fülesbagoly, fekete harkály és négy fakopáncsfaj, köztük a balkáni. Nemrég megjelentek a mókusok is, amik egyre nagyobb számban vannak jelen és igen közel engedik magukhoz a látogatókat.

 

A helyreállított műemlék létesítményt 2016. szeptemberében Kovács Zita, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója és Tilki Attila (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője avatta fel.

A kétszintes, különleges kialakítású, többszárnyú kastélyt az egykori Szente-Mágócs nemzetségből származó, az egymással rokon Kölcsey és Kende család egyik tagja, Kende Zsigmond építtette a Szamos partjára. Az épület angol parkra néző homlokzatát az ősi família legnevezetesebb tagjának, Kölcsey Ferencnek, a Himnusz költőjének verssorai ékesítik, amelyeket 183 évvel ezelőtt írt rokona kérésére. Kölcseyt és Kende Zsigmondot nemcsak rokoni, hanem közéleti és politikusi szálak is összekötötték az 1800-as években, mert a költő országgyűlési követ, míg a földbirtokos vármegyeházi hivatalnok volt.

Az 1900-as évek elejéről fennmaradt leírások alapján, a műemlékvédelmi követelményeknek megfelelően felújított épületet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága múzeumi formában, turisztikai bemutatóhelyként működteti. Igényes kiállítási feltételeket alakítottak ki a kastély négy termében, ahol az épület és a hozzá tartozó, ugyancsak védett 14 hektáros angol park múltját irodalmi, történelmi és természetrajzi feldolgozásban mutatják be a látogatóknak.

Egy további állandó kiállítás a Kölcsey és Kende család történetét mutatja be, egy másik pedig a vidéki nemesség és kisnemesség, illetve a parasztság hétköznapi, valamint ünnepi táplálkozási szokásainak, étkezési kultúrájának, egykori konyhai berendezéseinek állít emléket.

Emellett ökoturisztikai attrakcióként tárlatok foglalkoznak a természetvédelem témakörével, a természet kincseinek bemutatásával. Így az épületet övező angol park fennmaradt ritkaságszámba menő fáival, bokraival és növényeivel is megismertetik a látogatókat.

A parkot az Alföld egyik legszebb kastélyparkjaként tartják számon. Hatalmas sétákat lehet tenni, ami olyan élményt nyújt, amit más nem igazán tud a környéken.

 






vissza



Földművelődésügyi Minisztérium Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Hungarikum Bizottság

MSBT.hu design