Tuzséri Lónyay-kastély


- épített környezet -

A tuzséri Lónyay- kastély

 

 

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének

leírása

A Tiszántúl egyetlen, freskókkal díszített, barokk kastélya a vízi túrázók és fürdőzők kedvelt Felső-Tisza-parti falujában, Tuzséron áll Mária Terézia testőre, gróf Lónyay János építtette, miután hazatért az udvarból és a Magyar Királyi Nemesi Testőrség szolgálatából. A Lónyay-kastély kívülről szerény, udvarháznak tűnő épület, a hagyomány szerint az egykori   Ambrózy-várkastély anyagának felhasználásával épült 1787 után. Különlegessége a díszterem freskója, amely az eperjesi származású, majd a bécsi akadémián tanult Wurtzinger Mihály alkotása 1797-ből. Az empire-terem ismeretlen festőtől származó grisaille képei 1820 körül készültek. A melléképületek és a két kapuépület a XVIII. század végén épült. Az északi melléképületben eredetileg cselédlakások és vendégszobák voltak, a déli melléképület gazdasági funkciót látott el, itt helyezték el az istállót és a konyhát.

A jelentős politikai tisztségeket betöltő gróf Lónyay Menyhért idejében 1880 körül bővítették a kastélyt. Ybl Miklós tervei alapján emeletes, oromfalas szárnyépületekkel toldották meg. A kerti és az utcai homlokzat tagozatai neobarokk részletformákat kaptak, így az épület eredeti barokk megjelenése eklektikusra változott. Ekkor építették be a manzárdtetőt. Vendégszobákat és fürdőszobát alakítottak ki. Az eredetileg közel tízholdas, egészen a Tisza-partig nyúló, a kor divatjához igazodó angolparkot a kastély építésével párhuzamosan alakították ki.  A kastélykertben – a mai futballpálya helyén teniszpálya volt. A kertben hatalmas virágház, illetve egy jégverem is helyet kapott itt. Az egykori Kápolna-domb helyén alakították ki a családi sírkertet. A Lónyay-kastélyt először 1919-ben, majd 1945-ben kifosztották, egykori berendezését széthordták, a falképeket megrongálták. A kastélyegyüttes helyreállítása az 1980-as években kezdődött el. A bejárattól balra eső szárnyban művelődési házat hoztak létre, a hajdani istálló pedig közfunkciót töltött be.1990-ben a főépület teteje leégett, azóta ismét helyreállították, a homlokzatát és a földszinti helyiségeit felújították. A Díszterem mennyezetképének és oldalfestéseinek restaurálási munkálatai 2000-ben fejeződtek be.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

 

A Lónyay- kastély nemcsak településünk ikonja, de megyénké is, illetve nemzeti örökségünk egyik impozáns épületegyüttese. A kastélykomplexum maga a Tiszához közel fekszik, a szlovák-ukrán-magyar határ szorításában. Az épített örökségünk oly páratlan kincse található településemen, mely nagy időket élt meg, és nagy emberek kerültek ki a családból. Lásd pl. II. Rákóczi Ferenc fejedelem fő hadbiztosát, Lónyay Ferencet, vagy Hazánk egyik miniszterelnökét, gróf Lónyay Menyhértet, idesorolhatjuk hg. Odeschalki Zoárd Jenőt is, aki házasság révén került a családba, s a múlt század elején visszahonosítja a ma már Hungarikumnak számító solymászatot. A kastély épület komplexumának festői, már-már romantikusnak is nevezhető egységén túl, komoly értéknek számít a Díszterme, melynek tetőhomlokzatán egy XVIII. századi mennyezetkép található. Két fő képe közül az egyik a feltételezett építtetőt, báró Lónyay Jánost ábrázolja, míg a másik képen az építész látható a korabeli, nyugati homlokzat képével. A korabeli kúriát – mint már feljebb említettem – a XIX. század második felének közepe tájékán  a kor neves építészeinek tervei alapján lett átépítve, modernizálva. Az 1990- ben leégett kastély szerencsére megmentődött a végleges pusztulástól, s részleges helyreállítása megtörtént.

A kastély komplexum a 2011. évi CXCVI. törvény értelmében nemzetgazdasági szempontból kiemelet jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül, 8 társával egyetemben.

A megyénkben nem sok kastély maradt meg ilyen állapotban. Szeretnénk, ha a helyi, Települési Értéktáron túl a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Értéktárba is bekerülne, elfoglalva méltó helyét  a megye hasonló műemlékei között.

 

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia,

honlapok, multimédiás források)

 

1, BODNÁR István – SZATMÁRI István (2015): Templomok, kastélyok, kúriák. Nyíregyháza, Örökségünk Könyvkiadó Kft.  146-152.p.

2, http://www.forsterkozpont/helyszinek/tuzser-lonyay-kastely/ 2017.01.16.20.00 (benyújtáskori állapot)

helyette:   http://www.koh.hu/helyszinek/tuzser-lonyay-kastely/644 2017. 08.24. 16:05

3, In KLICSU Ferenc 2012: Tuzsér és a Lónyayak Tuzsér, Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete és a Tuzsér Nagyközségért Közalapítvány, 24-82. p.

4, https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy/_doc.cgi?docid=a1100196tv 2017.01.17. 20.10

5, HALÁSZ Csilla – ŐRFI József – VICZIÁN Zsófia (2014): Ybl összes Budapest, Látóhatár kiadó 175.p.

 

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe

--

 






vissza



Földművelődésügyi Minisztérium Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Hungarikum Bizottság

MSBT.hu design