Nagyecsedi szivattyútelep


- ipari és műszaki megoldások -

A középkori levelekben szereplő Euched, Eczied, Eczet, Etsed – a mai Nagyecsed – volt az Ecsedi-láp névadója. Ez a település a mocsárnak a szárazföldhöz legközelebb eső két szigetén épült fel. A 13. század első évtizedeiből származik az első olyan adat, amely lakott településként említi, de a régészeti leletek bizonysága szerint már az újkőkorban, illetve a bronzkorban is éltek itt emberek. A település jelentőségét történelmünk folyamán az ecsedi vár határozta meg. A Szatmári-síkság legalacsonyabban fekvő területén alakult ki az Ecsedi-síkláp. Keletkezésének ideje az újholocén korra tehető.


A láp a délkeletről északnyugati irányba folyó Kraszna két oldalán elterülő ellipszishez hasonlítható. Eltérő adatok maradtak fenn a láp kiterjedéséről. 1880-ban 432 km2-es nagyságúnak mérték fel.
Az ecsedi vár lerombolása (1711) után nem kellett többé ellenséges támadásoktól tartani, s ezzel a láp elvesztette addigi védelmi jelentőségét – s egyre nagyobb igény mutatkozott a hasznosítására. Az 1700-as évek második felében született a láp vízmentesítésére irányuló első kezdeményezés. 1778-84 között Kocsord és Majtény között, 32 km hosszúságban megásták a Kraszna-mederrel párhuzamos Kraszna-csatornát. De még csaknem száz évnek kellett eltelnie, míg hozzáláttak az érdemi eredményeket hozó átalakításimunkához.
Többféle eredménytelen és rövid életű próbálkozás után, az 1888. évi nagy árvizek hatására, ismét napirendre került a szabályozás terve. Nagykárolyban 1894. augusztus 9-én megalakult az Ecsedi-láp Lecsapoló és Szamos balparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat. 1895-1900 között kiépítették a térség főcsatorna-hálózatát. A Társulat – gr. Károlyi Tibor elnök és Péchy László (1860-1949) igazgató-főmérnök irányításával – a lápi belvizek elvezetésére – 1895-98 között megépítette a Lápi-csatornát.
Nagyecsednél, a Kraszna töltésének 27+390 m szelvényében 2x2,5 m nyílású zsilipet építettek. Ennek az volt a rendeltetése, hogy amikor a Szamos magas vízállása miatt hosszú ideig zárva kell tartani a Túnyogi zsilipet (amire 1888-ban és 1895-ben is volt példa), a Krasznába lehessen bocsátani a déli rendszer vizeit a Lápi csatorna 25+820 szelvényétől induló Ecsedi összekötő csatornán keresztül. A boltozott nyílású zsilip tervét Nattland János szakaszmérnök készítette, s ugyancsak ő felügyelte és ellenőrizte a kivitelezést. A zsilipet 1898. augusztus 28-án kezdték építeni, és 1899. július 1-én fejezték be a munkát. A budapesti Schlick Vasöntöde és Gépgyár által készített zsilip 105 éven keresztül teljesített szolgálatot. Korszerűsítése 2003-ban vált esedékessé: kicserélték a zsiliptáblát; a kibontott zsilipet a szivattyútelep udvarán ki is állították.


1914 csapadékos tavaszi hónapjaiban két hétre lezárták az ecsedi zsilipet, s az elöntések miatt súlyos károk keletkeztek. A Társulat 1914. május 8-i közgyűlésén határozta el, hogy megépíti az ecsedi szivattyútelepet, melynek azt a feladatot szánták, hogy – a nagyecsedi zsilip zárva tartása mellett – a felgyülemlett Keleti főcsatorna vizeit a láptól Nagyecsednél a Krasznába emeljék. Péchy László javaslatára a közgyűlés ahhoz is hozzájárult, hogy „a gépészeti berendezés és a szivattyútelep oly módon és mértékkel létesíttessék, hogy az előállított elektromos áram a mezőgazdaság céljaira is felhasználható legyen”.


A szivattyútelep 257 km2 kiterjedésű vízgyűjtő területről érkező vizek átemelésére létesült 7 m3/sec teljesítőképességgel; a Kraszna gátja és a Nagyvájas csatorna szögletében helyezkedik el. Tömör téglafalból épült, melyre szegmensíves acélrácsos tartót szereltek: ezen helyezkedik el a faburkolatos, Stephen-rendszerű fedélszék. Hosszúsága 40,5 m, szélessége a kapcsolóháznál 24,5 m, belmagassága az eredeti terv szerint 8 méter.


A Hazai Gépgyár Rt. 2 db Steinmüller szabadalmi rendszerű vándorrostélyos (láncrostély) túlhevítős kazánt épített be. A kazán két, külső pozitív kútból működtetett, eredeti USA gyártmányú, 1895-1900 között gyártott Worthington tápszivattyú segítségével nyerte a vizet. A szivattyútelepet 1926-27-ben átépítették és a villanytelepi funkcióval is kibővítették, majd 1943-tól egy 5,4 m3/s-os kapacitású elektromos szivattyúteleppel bővítették. Az 1988. évben ipartörténeti műemlékké nyilvánított telep ma is működőképes. Az 1915-17. között épült gőzüzemű szivattyútelep az Ecsedi-láp lecsapolásának egyik legfontosabb műtárgya. A hozzá vezető Lápi-csatorna vizét emeli át a Krasznába. Gépészeti berendezését az Első Hazai Gépgyár Rt., valamint a Ganz és Társa Danubius cégek szállították. A belvíz mentesítési szivattyúzások mellett Mátészalkát és még 14 környező községet látott el villamos energiával. A szivattyútelepet 1987-ben műemlékké nyilvánították, 1994-ben pedig a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Péchy Lászlóról nevezte el, egyidejűleg az épület falára domborművet helyeztek, Sebestyén Sándor nyíregyházi szobrászművész alkotását.

 A Nagyecsedi szivattyútelep udvarán az 1917-ben épült kőlábazatú fa szerkezetű széntároló épületében a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 1998-ban Technikatörténeti Kiállítóhelyet hozott létre, mely még ez évben működési engedélyt kapott. A 42 db kiállított tárgy között láthatunk állványos fúró és esztergagépet, mely a bécsi Schuchardt és Schütte cég gyártmánya és a szivattyútelepek karbantartási feladatait szolgálta. A szivattyúk átemelő szivattyúként funkcionáltak. Az istrángos cölöpverő a töltésszakadások elzárásának legfontosabb eszköze volt. Láthatók továbbá az árvízvédekezések idején használt bontó és fúrókalapácsok, a PZ-típusú szádlemez húzó gép. Találkozhatunk a földmérés eszközeivel, teodolittal, mérőléccel.

 

 Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

 

Mint ma is működő ipari és műszaki megoldás és műemlék egyedi, országos szinten is kuriózum értéktárba emelésre méltó. Külön indokot képez, hogy a létesítmény idén ünnepli centenáriumát, és  e kerek évforduló szépen kiemelné megbecsültségét, illetve értéktárba vételét.

 

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

 

  • http://digifotosuli.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=604:nagyecsed-gzuezem-atemel-szivattyutelep&catid=39:werk-werk&Itemid=29

 

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

https://www.fetivizig.hu/hun/technikatortenet#3






vissza



Földművelődésügyi Minisztérium Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Hungarikum Bizottság

MSBT.hu design