Baráth Sándor Kristóf fafaragó, faszobrász alkotó munkássága


(Kulturális örökség szakterületi kategória)

1956-ban született; hagyományos falusi környezetben, többgenerációs családban nevelkedett Gergelyiugornyán. Gyermekkorában mindig késsel a kezében járkált, és még tíz éves sem volt, amikor elkészítette első faragását: egy madárkát. Kezdetben tárgykészítésben, tárgydíszítésben tette próbára ügyességét. Ezután figyelme a figurális alkotás irányába mozdult, mégpedig olyan témában, amelyet ő nagyon jól ismert és amelyben benne élt. A beregi falu élete, jellegzetes alakjai, a paraszti élet munkafolyamatai elevenedtek meg egyéni stílusú szobraiban.

            Első komoly munkája 1972-ben született: egy cigány asszonyt ábrázol gyermekével. Ezzel és más, korábbi munkáival megkereste a helyi református lelkész és múzeumigazgató Csiszár Árpádot, aki – felismerve a tehetséget az ifjú faragóban – biztatta a további faragásra, és a képzőművészeti főiskolát ajánlotta neki a továbbtanulás terepéül. Baráth Sándor azonban a műszaki pályán látta biztosítottabbnak a jövőjét.

            A faragást azonban nem hagyta abba, és folyamatosan képezte magát. 1974-ben – s azóta is sokszor – ott volt a Schmidt Sándor által szervezett vásárosnaményi fafaragótáborban. (A fafaragótábor 46 éve működik, és az országban egyedülálló anyaggal gazdagította/gazdagítja a város kulturális gyűjteményét.) 1976-ban egy szobrával eljutott az országos rangú sárospataki fafaragótáborba, melynek egyik elismert és visszatérő alkotója lett a későbbi években.

            Szobrai egyéni látásmóddal keltik életre az 1960-as évek, a téeszesítés előtti paraszti világ társadalmi-gazdasági rendjének alakjait, foglalkozásait, élethelyzeteit. A művész saját hajdani közösségének olyan figurái jelennek meg mikrorealista pontossággal, de egyúttal egyéni arányképzéssel és magas szintű technikai tudással, mint például a falusi kisbíró, a fonó asszony talpas guzsallyal, a tülkölő kondás, a lekvárfőző életkép, a kubikos, a daráló, a kéregető hadirokkant stb.

            De nem csak szobrokat készít, a faragóművészet minden területét ismeri és műveli. Használati tárgyai között megtaláljuk a polcokat, ülőgarnitúrákat, a művészien formált kínáló tányérokat, sótartókat, kanalakat. Készít ezen kívül nagyméretű épületdíszítő faragásokat, emlékoszlopokat, fejfákat is. Az ő munkája a gergelyiugornyai általános iskola kertjében felállított, a két település: Gergelyi és Ugornya egyesítését jelképező emlékoszlop, és az épület bejáratát ékesítő díszítő faragás. Az általa készített fejfák a gergelyiugornyai, cégénydányádi, hajdúböszörményi temetőkben láthatók.

            Önálló kiállításai voltak már Kiskunhalason, Nyíregyházán, Kiskőrösön, Vásárosnaményban, a felvidéki Búcson (Szlovákia), Tiszaszalkán, Beregdarócon. 2010-től a Beregi Múzeumban láthatja a nagyközönség a szobrait, faragásait.

            Gyűjteményes kiállításon való részvétel: Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Beregsurány, Tarpa, Beregdaróc, Jánd, Mezőladány, Tiszamogyorós, Papos, Vásárosnaményi Művelődési Ház, Sárospatak, Miskolc, Nyíregyháza, Mátészalka, Fehérgyarmat, Székesfehérvár, Debrecen kiállításain szerepelt munkáival. Székesfehérváron egy minősítő gyűjteményes kiállításon két (a Tiborc és a Juhász) szobra is első díjat kapott.

            Közös kiállításon voltak még munkái Dunaújvárosban, Budapesten és Kecskeméten.

            Szobrai közül több külföldre is eljutott. Lengyelországba, Svédországba, Floridába, New Jerseybe, Angliába.

2011-ben népi iparművész címet szerzett faszobrász szakágban, 2013-ban pedig fafaragó szakágban – egyedülálló módon két szakágban is a népi iparművészek között.

            2017-ben, a Reformáció Emlékéve alkalmából a debreceni Nagytemplomban és a Budai Várban kerültek kiállításra alkotásai. Az elmúlt években több tucat szobrát és faragását adományozta a Beregi Múzeumnak.

        2018-ban már másodszor védte meg népi iparművész címeit.

        2019-ben a Szatmár-Beregi Népművészeti és Kézműves Egyesület közös vándorkiállításán szerepeltek az alkotásai (Mátészalka, Bodrogkeresztúr, Tarcal, Tokaj, Kisvarsány). Szintén 2019-ben 32. alkalommal rendezték meg Budapesten az Országos Faragópályázatot id. Kapoli Antal Kossuth-díjas fafaragó, a Népművészet Mestere emlékére. A kiállított pályamunkák között ott volt Baráth Sándor faszobrász-fafaragó népi iparművész két szobra is.

            Baráth Sándor Kristóf fafaragó, faszobrász alkotó munkássága felvételt nyert a Vásárosnaményi Települési Értéktárba is.






vissza



Földművelődésügyi Minisztérium Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Hungarikum Bizottság

MSBT.hu design