1

Újfehértói fürtös meggy

A meggy ősidők óta ismert gyümölcs. Őseink már a honfoglalás előtt gyűjtögették a vad fák gyümölcseit. Erre utal a meggy szavunk finnugor eredete.

A honfoglalás után a gyűjtögetés mellett itt-ott már rendszertelen telepítéseket is végeztek.

A XVII. században már külföldről is érkeznek be fajták. Szirmai 1627 körül jegyzi fel krónikájában, hogy Nyírbátor, Bakta, Pócs, Nyíregyháza és környéke híresek gyümölcstermesztésükről és almával valamint aszúgyümölccsel (meggy, szilva) adóznak földesuraiknak.

A XVIII. században általában a kerti utakban és a szőlők közé ültettek meggyfákat. Az irattári adatok szerint a XIX. században meggyfaültetésben Szabolcs megye áll az első helyen. A meggy termelése híres volt a nyírségi részeken (Újfehértó, Nyírmeggyes és Érmellék).

A második világháború pusztításait kevésbé sínylették meg a házikertekben, szőlők közé ültetett fák. Így Újfehértón az 1960-as években megindult tájszelekciós munka szinte érintetlenül találta a típusúkban rendkívül gazdag meggyállományt. A tájszelekció Dr. Pethő Ferenc irányításával kezdődött meg, melynek célja az volt, hogy a népi szelekció által fenntartott változatok összegyűjtése, majd értékelése után kocsánytól szárazon váló, öntermékeny, jó áruparaméterrel rendelkező árut bocsássanak a termelők részére.

 

Újfehértói fürtös meggyfajta jellemzői

 

Anyafáját az Újfehértó környéki termőtájban emelték ki 1961-ben tájszelekció során Pethő Ferenc és munkatársai. 1970-től államilag elismert árufajta. 

Gyümölcse középnagy vagy nagy, kissé lapított gömb alakú. A gyümölcshéj színe fénylő bordópiros. Húsa kemény, vérpiros, mérsékelten festőlevű. Íze harmonikusan savas-édes.

Későn, július elején érik, érése elhúzódó, de hullásra nem hajlamos. A gyümölcs éretten sérülésmentesen válik a kocsánytól. Kemény húsú gyümölcse géppel rázható és osztályozható. Friss fogyasztásra, ipari feldolgozásra és gyorsfagyasztásra alkalmas.

A faiskolába és a gyümölcsösbe való kiültetés után erős növekedésű, a növekedő hajtásokat az erősebb szél tőből kitörheti. Koronája felfelé törő, felálló, alakja megnyúlt gömb. Vesszői lecsüngőek, ostorosodó jellegűek. Jó termőképességéből adódóan a rövid (bokrétás termőnyárs), a közepesen hosszú, de a hosszú vesszőkön is rendszeresen képez virágrügyet. Rügyei közepes nagyságúak, vesszőhöz simulók. Levelei közepes méretűek. Virágai közepes méretűek, fehér szirmúak. Virágzása késői.

Korán termőre fordul, bőven terem. Az ültetés utáni harmadik évben termése már mérhető (2-3 kg/fa), az ötödik-hatodik évben a fánkénti termése eléri, illetve meghaladja a 10 kg-ot. Teljes termőkorban a talaj minőségétől függően 80 kg/fa terméshozamra is képes.

Az Újfehértói fürtös öntermékenyülő fajta, tiszta ültetvényben is telepíthető.

A laza szerkezetű, elfogadható vízgazdálkodású, nem túl száraz 1%-os humusztartalmú homok, vályogos homok illetve barna homok talajokon adja a legjobb minőségű gyümölcsöt.

 

Az Újfehértói fürtös meggy felhasználhatóságát tekintve gazdaságosan termelhető termék. Elsősorban friss fogyasztásra szánt termék, de kiváló meggybefőtt, jam, sűrítmény és ivólé készíthető belőle. A szárítóüzemek is kiváló alapanyagnak tartják, a fogyasztók által kedvelt termék natúr, cukrozott vagy csokoládéba mártott formában. Kiváló pálinka alapanyag. Belőle készül az Újfehértói meggypálinka

 

A fajta elterjed a világ több országában. Az amerikai Michigan államban kb.400 hektáron termesztik. Ez volt az első meggyfajta Amerikában, melyet a fogyasztók nyersen kezdtek fogyasztani. A magas antioxidáns tartalma miatt közel 20 szabadalmat jelentettek be, és különböző étrend kiegészítőként forgalmazzák. Németországban 2000 óta termesztik, a termesztésre javasolt egyik fő fajtaként. Megtalálható a termesztésben Lengyelországban, Szlovákiában, Szerbiában, Csehországban. Ukrajnában 2001 óta szaporítható fajta.