Westsik-féle, avagy a ’homokjavító vetésforgó’

A vetésforgó Westsik Vilmos nevével fémjelezve fogalmazódott meg a tudományos életben, a felsőfokú magyar agrároktatásban, egy hiteles kutató gazdag életpályájának eredményeként.

A Nyírségi Mezőgazdasági  Kísérleti Intézet 1955-ben jött létre a megyében már működő kutatótelepek összevonásával. Westsik Vilmos és Teichmann Vilmos munkáinak lényegét a tájjellegű szántóföldi növények nemesítése, a trágyázási módszerek kutatása, a homok- és kötött talajok agrotechnikai eljárásainak kidolgozása, a termelésfejlesztés és a szaktanácsadás képezte. Westsik jól tudta, hogy a Nyírséget különleges éghajlati és talajviszonyok jellemzik. Neki és a szakma több más képviselőjének is az volt a véleménye, hogy homokjavító kísérleti gazdaságot kell alapítani. Ezt Nyíregyháza város felvállalta, anyagilag segítette, így létrehozásra került a kutatás épített központja.

A Westsik Vilmos által végzett kísérletek akkor vettek nagy lendületet, amikor 1929-ben a kinevezték a Nyíregyházi Homokkísérleti Gazdaság élére. Ez a megbízás egy életre szólt és lehetőséget adott a homokjavító tartamkísérletének létrehozására. A gazdaság futóhomokján 15 vetésforgót állított be, melyek egyrészt egymást ellenőrizték, másrészt termelési versenyben álltak. Westsik három évtizedes kísérlete olyan alapelveket és módszereket állított fel, melyek tudatos alkalmazása lényegesen elősegíti a korszerű gazdálkodást a tiszántúli laza homoktalajon.

Westsik Vilmos szerzett diplomája alapján tanító volt, majd akadémiát végzett mezőgazda. Tevékenysége alapján kísérletező tudós, polihisztor, szakíró, a homokon gazdálkodók tanítómestere. Minden cselekedetének hátterében az a küldetéstudat állt, hogy jobbá tegye a gyenge termőképességű homoktalajon gazdálkodó emberek életét.