Nagykálló-Harangod, mint jellegzetes nyírségi táj

Nagykálló-Harangod, mint jellegzetes nyírségi táj

Nagykálló északi, északkeleti határában nyújtózkodik a Nyírség természet alkotta, szélhordta dombok sokaságából és szélbarázdákból álló szépséges dombvidékének 10 hektárnyi területe. A középkorban tölgy és nyírfa erdők borították. A török megszállás idején, a XVI. században az erdőket kivágták, a dombok növényvilága elpusztult, vagy átalakult. A XIX. században az ősi tölgyesek helyét akácosok váltották fel. Az 1700-as évek végén szőlőt telepítettek a homokdombokra, és 1960-ig virágzó szőlők és gyümölcsös kertek borították a területet. A termékek értékesíthetőségéhez alkalmazkodva a XX. század második felében a szántóföldi művelés, dohány, kukorica termesztése volt jellemző, de kitűnően megtermett a sárgarépa, mák és a burgonya. Mivel a dombok jelentős részén csak kis gépekkel, illetve kézi erővel lehetett a földet megművelni, a mezőgazdasági növénytermelés abbamaradt. A XXI. század újra érintetlen, szemet gyönyörködtető szépségükben találja a dombokat. Harangod magva a lapály, melyet nyugatról a tó szegélyez, északról a részben kopár domboldalak, a homokból kinövő akácerdő sövénnyel, keletről az Ekler Dezső tervezte, tájba illő faépületeknek árnyat adó erdősáv, mögötte az egykori szőlőskertek dombvidékével. Délre az Őr-domb, a kilátóval, ahonnan szépséges nagykállói panorámát láthatunk. Nappal előttünk van az egykori mederben lévő víztározó tó, fel-felcsobbanó halaival, vízimadaraival és az érintetlen dombvidék.

Indokolás az értéktárba történő felvétel mellett

A Nagykállót átszelő ősfolyam medre a beépített városi környezetben szinte észrevétlen marad, de Harangodon meghatározó tájképi elem. A táj békéje, nyugalma miatt évszázadok óta vonzó kirándulóhelye volt a látogatóknak. 1986 óta megteremtődött a turisták komfortja is, és Harangod szervezett, népszerű nemzetközi táborozó hellyé fejlődött, amelyet minden évszakban felkeresnek a nyugalmas, csendes feltöltődésre vágyók. Tágabb környezete, a dombok közötti ősi földutak sétára, kerékpározásra, de akár fogathajtásra is alkalmasak. A látható dombvidék egy részének megőrzésével, más részein az eredeti növénykultúra visszatelepítésével (tölgy és nyírfa erdők), mint felismert és megtartott értéket továbbadhatjuk a következő generációknak.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Dr. Tidrenczer Sándor: Nagykállói útikalauz, 1989.,

Harsányiné Schatz Margit: De Kálló szebb

Dr. Vass Mihály: Harangod flórája

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe

www.nagykalloharangod.hu