A nagykállói református műemléktemplom és a Rákóczi-torony
A Nagykállói Református Templom városképileg meghatározó műemlék, a mellette 7 méterre épített harangtoronnyal együtt. Mindkét épület, ahogy ma látjuk, két építési fázis eredményeként alakult ki. A templom 1710 körül emelt barokk épület, amit a XIX. század második felében átalakítottak, berendezése is 1877-ben készült eklektikus stílusban.
A templom keleti tájolású, téglalap alakú, keleti végén fél nyolcszög záródású apszissal. Belső tere 13,5×37 méter, ma 890 ülőhely van benne. Eredetileg három bejárata volt (észak, dél és nyugat), előtte porticussal (előtérrel). Az 1980-as években végzett tatarozás alkalmával feltárásra került a befalazott nyugati bejárat, ami félig emelkedik ki a földből, mivel az eredeti járószint körülbelül egy méterrel feltöltődött időközben. Feltárásra került egy eredeti ablak is az északi falon a toronnyal átellenben. A templombelső három hajós volt, két téglából épített oszlopsor tartotta a tetőszerkezetet és a mennyezetet, melyet kazetták borítottak. A keleti oldalon lévő karzat 1936-ban készült. A villamos áramot 1938-ban vezették be, ekkor készült el a belső festés. A templom északi oldalán két ólomkeretes üvegablak van, a délin három, az apszisban szintén három. Papp Gábor művészettörténész és Kustár Zsuzsa iparművész alkotásai, kazettás mennyezetek motívumainak felhasználásával készültek.
A Nagykállói Református Templom harangtornya, ahogy ma látjuk, két építési periódus eredménye. A templom északi oldala felől hét méterre épült, 8×8 méter alapterületű, hét méter mély alapozással, négy sarkán támpillérekkel. A harangtorony a gótikus hagyományok XVIII. századi megjelenését reprezentálja.
Már a templomépítés idején felmerült a toronyépítés gondolata is, de ekkor még az anyagi akadályok mellett a reformátusok elleni rendeletek is akadályozták a munkakezdést. Volt olyan rendelet, mely szerint a megye legalacsonyabb katolikus tornyánál nem lehet magasabb református torony. Mindezek ellenére Békési András lelkipásztor 1732-ben letette a harangtorony alapköveit és megkezdődött az építkezés. 1733-ban, Marjai Sándor püspök megtiltotta az építkezés folytatását, mert az a „katolikusok sérelmére van”. 1738-ban – feltehetően feljelentésre – a Helytartó Tanács vármegyei vizsgálatot is elrendelt a toronyépítés megakadályozására. Ekkor vált szállóigévé, hogy „a torony Bécsbe is ellátszik”, így aztán a munka közel 40 évig szünetelt, s akkor is csak azért épülhetett fel, mert Nagykállónak nem volt megfelelő tűzőrző helye.
Az úgynevezett Rákóczi-torony az Alföld legmagasabb építményei közé tartozik, sisakkal együtt 60 méter magas. A nagyméretű, négyzetes, pillérekkel megtámasztott, két méter vastag falú torony onnan kapta a nevét, hogy a fejedelem által a szabadságharcban elsőként elfoglalt kállói vár köveit is beleépítették. A 616 kilós harang Gombos Lajos mester őrbottyáni műhelyében készült1986-ban, ez őrzi a II. Rákóczi Ferenc által 1707-ben adományozott harang darabját.
További Épített környezeti értékeink
