Büdy vár – Vámosatya

A vizenyős területen rejtőző Büdy-vár Tiszahát vidékének egyetlen, még magyarországi területen emelkedő erőssége Vámosatya községtől félórányi gyaloglásra.

A helység egy 1289-ben kelt oklevélben fordul elő "Athas" alakban, amikor a Gut-Keled nembeli Pál fia Lőrinc és Detre birtoka volt. Guthi Lukács, Kákmán és János 1382-ben kaptak itt adományt, amelyet Zsigmond király 1406-ban megerősített. Atyai Boldizsárt 1454-ben, többek ellentmondása mellett pedig 1475-ben Csapi Jánost iktatták be a birtokba.
Guthi Illésné 1499-ben, majd 1507-ben Batthyány Benedek és Tarczay János foglalták el a Kerecsen családtól. Bélteki Drágffy János temesi gróf 1524.ben kapta a királytól a hűtlenségbe esett Kun Lukácstólés Imrétől elvett birtokot, míg Kun Miklós saját részét 80 forintért Guthi Lászlónak adta el, kitől pedig 700 forintért Büdy Mihály beregi főispán vette meg. A régészeti feltárások és a vár birtoklástörténete alapján valószínűsíthető, hogy a várat 1537 és 1547 között emeltette Büdy Mihály munkácsi várnagy és beregi főispán, hogy a hétszáz forintért megvásárolt vámosatyai birtokának uradalmi központját képezze. Bár rövidesen vizesárok vette körül, és falait is megerősítették, a kis vár nem volt alkalmas arra, hogy komolyabb ostromnak ellenálljon.

1557-ben az Erdély-párti Balassa Menyhért által felállított sereg – a hadászatilag jelentős Munkács várának ostromára vonultában – ellenállást nem tapasztalva elfoglalta az újonnan létesített kicsiny erődítményt, melyből Büdy Mihály úr sietve elmenekült, majd később, a béke időszakában ismét visszaköltözött. 1564-ben újabb ellenséges sereg háborgatta a várat, ekkor Báthori István vette ostrom alá. A csekély létszámú helyőrség rövid ellenállás után, szabad elvonulás fejében feladta állásait. Két esztendő múlva János Zsigmond – választott magyar király, Erdély ura - a legbizalmasabb udvari köréhez tartozó Csáky Mihály kancellárnak adományozta.

A Büdy família később mégis visszaszerezte jogos tulajdonát, amit Habsburg Rudolf német-római császár és magyar király is megerősítette egy 1578-as okiratában. A következő évtizedekben is ennek a családnak a leszármazottai lakták a katonai szempontból jelentéktelen várat, melynek sorsa a környékbeli nagyobb erődítményektől (Munkács, Ungvár, Huszt, Szatmár) függött.

A XVII. század elejétől a Büdy família férfiágon való kihalása miatt több kisnemesi család osztozott meg a vár egyes helyiségein és a hozzá tartozó nagybirtokon. Egy 1603-as adat szerint Kubinyi István földesúr lakott benne szolgaszemélyzetével. A Habsburg császári ház önkényuralma idején kis létszámú őrsége kardcsapás nélkül kaput nyitott az erdélyi seregeknek, így falai között állomásoztak Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György vitézei is. Pusztulásának pontosabb körülményei nem maradtak fenn, valószínűleg egy ostrom során dőltek romba falai és épületei. Többé nem állították helyre, egy 1660-as feljegyzés szerint már várrom, mint elhagyatott „puszta vár”-at említik. Soós Elemér 1909-ben mérte fel a várat.

A romok alatt a vámosatyaiak szerint kiterjedt pincerendszer van, de ezt még senki nem találta meg. Egy legenda tartja fenn magát a faluban, hogy egyszer egy embert kötéllel leengedtek egy ilyen üregbe, kis idő múlva megrángatta a kötelet, hogy húzzák fel. Zsebében egy marék elszenesedett búzát hozott fel.

Az elmúlt évszázadok időjárási viszontagságai párosulva a környékbeli lakosság bontásaival javarészt eltüntették az egykori védőművet, melynek maradékát 2006-ban kezdte feltárni egy régészcsapat.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A vár a Vámosatya és Gelénes településeket összekötő úttól délre fekszik, egy alacsony dombon, Vámosatyától kb. 1, Gelénestől 1,5 kilométerre. A dombot 150-200 méteres körzetben zsombékos terület övezi. A Tiszahát vidékének egyetlen, a mai Magyarország területén található erőssége a vizenyős területen rejtőző Büdy-vár, mely többszáz éves álmából ébredezik. A XIII. században épült és a mai napra majdnem földig rombolódott vár sorsa folyamatosan javul. A Gelénes felé vezető útról a falu végén jobbra fordulva, mintegy 15 percnyi sétára található a várrom egy akácos közepén. Ma már látható, megközelíthető és látogatható a környezete. A várhoz a szárazárok fölött híd vezet. Az építészeti átvilágítás, felmérés után 2006-ban megkezdődhetett a régészeti feltárás és ezzel együtt az újjáépítés. Vámosatya község reményei szerint hamarosan gyakran látogatott idegenforgalmi látványosság lesz a vár és a község, ahol további látnivaló a XIII. századi templom, valamint a megyében a második legmagasabb fa harangláb. A feltárt régészeti kincseket helyben kialakítandó múzeumban, a falusi élet értékei között szeretné bemutatni az önkormányzat.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)