Nagyari Luby-kúria mint a reformkor kiemelkedő közéleti és irodalmi személyiségeinek emlékét őrző épület
A Nagyar község központjában álló Luby-kúria legnagyobb valószínűséggel a 17. század végén épült. A lakóház tájolásának érdekessége, hogy nem az utca tengelyével párhuzamosan, hanem arra merőlegesen épült. A bejárati oldalával keleti irányba néző épület valószínűleg őrzi azt a hagyományt, miszerint a templomok szentélye Kelet, azaz a Nap felé néz, őrizve ezzel a kereszténység felvétele előtti, Napkultusszal kapcsolatos hitvilágot.
Az épületben az alispán fia, Luby Károly (1787-1840) főszolgabíró élt családjával. A haladó gondolkodású Luby Károly neje Szuhányi Anna volt, akinek testvére, Szuhányi Jozefina a szomszédos Cseke községben élt. Az ő férje Kölcsey Ádám volt, házasságukból született Kálmán nevű fiúk, akihez Kölcsey Ferenc a Parainéziszét írta. A korán elhunyt Kölcsey Ádám nejének támasza és a kiskorú gyermek, Kálmán gyámja a testvér, Kölcsey Ferenc lett. Kölcsey Ferenc lakóhelye 1815-től 1838-ban bekövetkezett haláláig Cseke község volt. A Szuhányi lánytestvérek között erős volt az összetartás, így a családok gyakran felkeresték egymást. A rokoni kapcsolat mellett az azonos politikai gondolkodás és a vármegyei feladatokban való feladatvállalás is elmélyítette a Luby és a Kölcsey család kapcsolatát.
Kölcsey Ferencnek köszönhetően a Luby család nagyari udvarházában a reformkor kiemelkedő képviselői is megfordultak.
Az épületet Luby János az 1850-es években magtárrá alakította, és ebben a funkciójában őrződött meg 2001-ig, amikor az új tulajdonos, a Hortobágyi Nemzeti Park felújíttatta azt. Eredeti rendeltetésüknek megfelelően visszakerültek az egykor elbontott belső falak, újra kialakultak az eredeti lakóhelyiségek. Az épület azóta gyakorlatilag üresen állt, mígnem néhány éve magántulajdonba került: a nagyari Luby-kúria és a mellette az 1800-as évek derekán Luby János által emelt klasszicista stílusú kastélyépület a nagyari Luby Interaktív Kastélymúzeum és Antik Rózsák Kertjéhez tartozik, és a tulajdonos Szabó Zoltán célja, hogy az épületet turisztikai-kulturális célra hasznosítsa, amire remélhetőleg hamarosan lehetőség nyílik.
További Épített környezeti értékeink
