Árokháty Béla emlékhely a gyürei református templomban
Árokháty Béla Gyürén született 1890. január 14-én. Gyürében töltött gyermekévei után Sárospatakon járt gimnáziumba. Itt kezdte el teológiai tanulmányait is, majd Budapesten fejezte be 1917-ben. Elvégezte a Zeneakadémia orgona és zeneszerzés szakát is, ahol többek között Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő és Weiner Leó növendéke volt. Ő hívta fel Kodály Zoltán figyelmét a genfi zsoltárokra, aki aztán hét csodálatos zsoltárkompozíciót hagyott ránk maga után.
Árokháty a budapesti Teológián 1920-tól ének-zenetanár lett és budapesti vallásoktató lelkészként is szolgált. Tanulmányúton Edinburghban töltött két évet, ahol a skót egyházzenén kívül rálátása lett a német és a francia zenei világban folyó változásokra is. Figyelemmel kísérte az 1925-ben tartott hamburgi és lübecki orgonakongresszus korszakalkotó eredményeit, az Albert Schweitzer-féle orgonareform mozgalmat. 1935 tavaszán Németországba utazott, ahol felkereste az orgonaépítészet remekeit (Lüneburgban, Hamburgban, Lübeckben), és behatóan tanulmányozta a világhírű lipcsei Tamás Kórus életét és munkáját, valamint a Bach-korabeli hangszereket. Karl Straube professzor bőséges felvilágosítással látta el Árokháty-t. Egész életét arra tette fel, hogy a protestáns zeneművészet kincseit hozzáférhetővé tegye kottákkal és szakirodalommal. Teológiai oktatóként 1920 tavaszán egyházzenei sorozatot szervezett Budapesten. Az általa meghonosított alkalomnak ő adta a „zenés áhítat” elnevezést, amelyek közül többet is közvetített a Magyar Rádió a Budapest-Józsefvárosi templomból, ahol Árokháty volt az egyházközség orgonistája.
Evangélikus és református zenészekből 1928-ban létrehozta a Korál Kamaraénekkart és Zenekart. Az együttes tagjai magas szinten szólaltatták meg a protestáns egyházzene oratórikus mesterműveit. Átfogó tevékenységét jelzi az is, hogy neves előadók bevonásával ő rendezte meg 1937-ben az első Protestáns Egyházzenei Kongresszust Budapesten. Nevéhez kötődik a Jugoszláviai Református Énekeskönyv (1939) megjelentetése, amelyben eredeti ritmikával közölte a genfi zsoltárokat és újra közkinccsé tette a magyar reformátori énekeket. A zsoltárok stílus-hű orgonakíséretét Psalterium (1941) címmel adta ki.
Mindössze 52 esztendős volt, amikor 1942. március 28-án elhunyt. Nem a meg nem értett és érthetetlen zseni-sors volt az övé, hanem a dilettánsok közötti megszállotté, aki kinőtt az ösztönös zenészek, az átlag-kántorok világából. Tudásával, jelenlétével, írásaival túlszárnyalta kortársait. Árokháty Béla nagyszerű kezdeményezései és életművének megvalósult eredményei nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar református egyházzenét sikerült felzárkóztatni az európai színvonalhoz. Gyürében 2017. március 19-én ünnepi istentiszteleten emlékeztek Árokháty Béla egyházzenészre. A templomban emléktáblát avattak a zeneszerző, karnagy és orgonaművész tiszteletére.
További Kulturális örökségi értékeink
