Magyar szablya, magyar szablyavívás és a Borsody-vívórendszer
A magyar szablyavívás évszázados múltra visszatekintő harci technika, melyet már honfoglaló őseink is magas szinten űztek. A későbbi korokban a szablya forgatását a nemzetközi hírnévre szert tevő huszárság tovább öregbítette. A 19. század végén, amikor Nyíregyházán felépült a Monarchia és az akkori kor egyik legmodernebb huszárlaktanyája, a város és a megye életébe szervesen is bekapcsolódtak a huszárok, szablyáikkal az oldalukon.
A két világháború között a nyíregyházi Hadik-huszárok vívómesterei a Magyar Királyi Honvéd Sporttanár - és Vívómesterképző Intézetet (SPOTI) elvégző tisztek és tiszthelyettesek közül kerültek ki. Ilyen vívómester volt Idrányi Ferenc huszár alezredes is, akit 1933. szeptember 1-jén osztottak be (akkor még főhadnagyként, az alábbi fényképrészleten) a SPOTI állományába.
Ezt megelőzően 1930. március 1-jétől a nyíregyházi ezred egyik sportoktató tisztjeként szolgált. Idrányi „Kardvívás” címmel 1936-ban írt egy tanulmányt is. 1932. október 15-16-án a NyTVE ún. olimpiai napot tartott, melyre világbajnok kardvívók és világhírű női tőrvívók is eljöttek. A vívók társaságát képviselte Filótás Ferenc ny. magyar királyi honvéd huszárezredes, Misley Sándor, a Szövetség főtitkára, Italo Santelli és Borsody László.
A háborúba lépést megelőzően, 1940. december 24-től vitéz Béldy Alajos ezredes, a 4. (Hadik) huszárezred korábbi parancsnoka lett a Magyar Királyi „Toldi Miklós” Honvéd Sporttanár és Vívómesterképző Intézet vezetője. – Holmár Zoltán
Ennek a nemes hagyománynak az ápolására hozta létre a Magyar Szablyavívó Iskolát Máday Norbert 2012-ben, azzal a céllal, hogy a magyar szablyavívás és a Borsody vívórendszer fennmaradjon Magyarországon.
Borsody László a Wiener-Neustadti tanfolyamon végzett, mint oda vezényelt katonatiszt 1898-1899-ben.Majd a Ludovikára került, mint alvívó mester Leszák Károly fővívó mester mellé. 1916-1925-ig Leszákot követi a Ludovika fővívó mester beosztásában. 1925-től a Ludovikából kivált Magyar Királyi Honvéd Sporttanár - és Vívómester képző Intézet (SPOTI) fővívó mestere. Már Ludovikás tanári évei alatt is foglalkoztatta, hogy a sok támadó és védő mozdulat ezernyi kombinációját világos, logikus, jól felépített rendszerbe felépíteni, mert minden általa látott, tanult vívó irányzatnak voltak előnyei és gyengéi. Hetekig és hónapokig vizsgált minden egyes támadó és védő mozdulatot. Tökéletesítette, csiszolta finomította őket. A régi kardiskolával ellentétben, taktikai szempontból bevezette a hátra lépést. Valamint könnyedebbé tette és felgyorsította a lábmunkát. A lábmunka különböző elemeihez mindig más és más ütemezést rendelt. A Borsody módszer jellegzetessége az úgynevezett guruló lépés és annak sorozatai. A védő mozdulatokat négy részre bontotta, például : negyed kvart, fél kvart, háromnegyed kvart, teljes kvart. A kard, különböző pozíciójában különböző fogásokat vezetett be. a Stratégiára és taktikára különös hangsúlyt helyezett. Mint katona vívó mester a támadások előtti felderítés és előkészítés fontos szerepet kapott rendszerében. A Borsody rendszer az egyik legjellemzőbb eleme azonban, a tanagyag tökéletesen illeszkedő módszertani felépítettsége. Mely a legegyszerűbb elemtől halad az összetett és a bonyolult kombinációk felé. A mozdulatok katonai logikával történő tökéletes összefűzése, semmilyen más külföldi vívó rendszerben nem található meg. A hatékonyságára, eredményességre talán a legjobb példa: Jekelfalussy Piller György katonatiszt, kétszeres olimpiai bajnok és hatszoros Európa bajnok, aki Borsody személyes tanítványa volt. - Máday Norbert
További Kulturális örökségi értékeink
