Téka Népművészeti Tábor
A tábor páratlan az országban, ahova nem csak Kárpát-medencéből, hanem Japántól kezdve Ausztráliáig, Amerikáig, Kanadáig, valamint Európa számos országából érkeznek táborlakók, Kelet-Magyarország legnagyobb hagyományőrző rendezvényének helyszíne.
![](https://szszbm-ertektar.hu/storage/items/December2024/01JFD2RDM79AYVW477CD6KBT4V.jpg)
A több mint félévszázados táncházmozgalom egyik korai és igen népszerű zenekara, a Téka Együttes 1985-ben rendezte meg első táncháztáborát a Nagykálló melletti homokdombos, akácerdős Harangodon. A táncháztábor mint „műfaj” a Téka Együttes kezdeményezésére, ennek a jellegzetes, napjainkban is kiválóan működő módszernek, illetve a nyomában létrejött táncházmozgalomnak köszönhetően született meg, magába sűrítve és egyben tovább fejlesztve a mozgalom lényeges elemeit. A tábor megrendezésével a hagyományőrzés nemes feladatát vállalták fel az elődök, a táncon és kézművességen túl a szellemiséget is megpróbálták átadni: gyökereinkhez, az autentikus népi kultúrához való ragaszkodást. Mert igen is szükség van arra, hogy ismerjük, megbecsüljük és tovább vigyük az ország legértékesebb hagyományait, amely a nemzeti kultúra, a nemzeti művelődés alapja.
A 40 éves múlttal rendelkező, nemzeti kötődésű, összetartozást erősítő táborban több tízezren váltak a magyar kultúra és népművészet szerelmeseivé, családok értékrendje változott meg, a kézműveskedéssel, tánccal, muzsikálással, énekléssel, a jeles napok ünnepeivel megismerkedve. Az eltelt évek azt igazolják, hogy a tábor elérte az akkor kitűzött célt. Ilyen módon a Téka Népművészeti Tábor mintául szolgált a későbbi magyarországi és határokon túli nyári táncházas táboroknak.
Kelet-Magyarország legpatinásabb hagyományőrző nyári tábora négy évtizede találkozási pont a táncosok, zenészek, népművészek és a hagyományra fogékony, érdeklődő táborozók számára.
A szép természeti környezetben 1986 és 1991 között felépültek azok a Makovecz-iskolára jellemző, organikus faépületek – többek közt a tekintélyes méretű tánccsűr –, amelyek komfortosabbá tették a sátortábor mindennapi életét, alkalmasabbá tették a helyszínt az alapfunkciók ellátására, így például a tánctanításra. A Téka Tábor épületei több rangos nemzetközi elisme-résben is részesültek, így a tervező, Ekler Dezső 1989-ben megkapta Közép-Európa legnevesebb építészeti díját, a Piranesi-díjat, majd 1991-ben az olasz Palladio-díjjal tüntették ki. A természet szépsége és a tájba harmonikusan illeszkedő faépületek együttesen adják a Téka Tábor egyedülálló látványát és hangulatát.
További Kulturális örökségi értékeink