1

A Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójának anyaga

Az 1948 után berendezkedő politikai hatalom döntést hozott arról, hogy néhány vidéki nagyvárosban (Nyíregyháza, Pécs, Győr, Miskolc, Szolnok) műsorkésztésre és sugárzásra alkalmas stúdiókat rendezzenek be. Az utóbbi négy városban ez 1953-ban történt meg, Nyíregyházán azonban- az 1952-ben Borbányán átadott, az akkori kornak megfelelő felszereltséggel rendelkező adó már 1952 december 16-án lehetővé tette a sugárzás megkezdését. A 115 méter magas, vasszerkezettel rendelkező nagy kapacitású borbányai adó nemcsak a megyét, hanem annál nagyobb területet tudott átfogni. Az adásidő 57 perc volt, a körzeti stúdió a Petőfi Rádió műsorába csatlakozott be. A rádióműsorok Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye területén voltak hallhatóak. Hajdú-Bihar megye 1989-től kivált az adáskörzetből.

 

A stúdió berendezését kezdetben 2 magnetofon, 2 lemezjátszó és egy keverőgép alkotta, a későbbiekben azonban folyamatos volt a fejlődés. A műsorok fő gerincét eleinte a politikai és tájékoztató műsorok alkották, később azonban egyre nagyobb szerepet kaptak a kultúrával kapcsolatos műsorok. Idővel lehetővé váltak az élő kapcsolások, az élő adás és a körkapcsolás sugárzása.

1956-ban a helyi rádió azt a szerepet töltötte be Nyíregyházán, mint a Kossuth Rádió Budapesten.

Az évek során a műsoridő is megnövekedett, 2002-ben már napi hat és fél óra volt.

2002 a Rádió fennállásának ötvenéves jubileuma, igazi ünnep volt. Akkor még mindenki azt hitte, hogy újabb 50 sikeres év következik. A Rádió azonban 2007. június 30-án megszűnt.

A Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiója működése során Szabolcs megyében jelentős tájékoztató és kulturális szerepet töltött be. A stúdió megszűnése után nem maradtak tárgyi eszközök, az adások írásos anyagai, feljegyzései Budapestre kerültek.

A móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Helyismereti Gyűjteményében azonban fennmaradt és ma is hallható 5168 hanganyag a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójának Archívuma című gyűjteményben. A műsorok sok, ma már nem élő személy hangját őrzik és képet adnak a korábbi évtizedek mindennapjairól, törekvéseiről.

További Kulturális örökségi értékeink