Ratkó József irodalmi munkássága és közéleti tevékenysége

Ratkó József 1936. augusztus 9-én született Budapesten Ratkó Lajos és Dobrovszki Margit harmadik gyerekeként. Édesanyja 1949-ben bekövetkezett halála után a család felbomlott és a tizenhárom éves Ratkó József a hajdúhadházi, később a tiszadobi gyermekvárosba került. A nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd a szegedi egyetem magyar-olasz szakos hallgatója volt. Dolgozott állami gazdaságban, az OTP-nél, borpincészetben, volt segédmunkás, tanított Csepelen és Berkeszen, újságíróskodott Nyíregyházán a Kelet-Magyarországnál. 1964-ben családjával Nagykállóba költözött, ahol a helyi könyvtár vezetője lett.

„Tudom, megtanultam, hogy minden művésznek keresnie kell egy fix pontot, amelyen lábát megvetheti.” Keresve ezt az archimédeszi pontot, Ratkó József Nagykállóban találta meg. Élete értelmesebb részéből 25 évet élt meg itt. Neki köszönhető, hogy Nagykálló akkoriban a keleti régió szellemi központja volt. Ez az egykori megyeszékhely általa lett úti cél, fontos állomása a megyébe érkezőknek. Japán folklorista, bolgár újságíró, televíziós forgatócsoport, előadóművészek és muzsikusok, igazságukat kereső feltalálók, pályakezdő költők és képzőművészek, akadémikus irodalomtörténészek, kritikusok, határon túl élő magyarok és hazai írótársak zarándokoltak el vidéki otthonába. Írói tevékenysége mellett előadóesteken, író-olvasó találkozókon át kapcsolta be Nagykálló települést és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét a magyar irodalmi kultúra teljesebb vérkeringésébe.

ALKOTÓI MUNKÁSSÁGA

Verseit 1955-től közölték az országos folyóiratok, első kötete Félelem nélkül címmel jelent meg. A fiatal nagykállói költő nemzedékének egyik népszerű és elismert alkotójává vált. Egyike az 1960-as évek közepén indult, az ún. Hetek csoportjának, melynek tagjai azt vallják, hogy igazi művész csak olyan ember lehet, aki tisztességes, tiszta, bűntelen. Alapélményük: az eszme és a valóság összevetéséből eredő katarzis. Emberi tartásuk és költészetük etikus. Tevékenységéért 1969-ben József Attila -díjjal tüntették ki.

Életében megjelent kötetei

• Félelem nélkül (versek, próza, Bp., 1966) Magvető, Új termés-sorozat ;
• Fegyvertelenül (versek, Bp., 1968);
• Egy kenyéren (versek, Bp., 1970);
• Törvénytelen halottaim (versek, Bp., 1975);
• Gyerekholmi (gyermekversek, Keresztes Dórával, Bp., 1980);
• Félkenyér csillag (vál. versek, Bp., 1984);
• Segítsd a királyt! (dráma, Nyíregyháza, 1985);
• A kő alól (versek, Bíró Zoltán előszavával, Görömbei András interjújával, Bp., 1987).

halála utána a család gondozásában:

-Ratkó József: Összes művei – Versek

-Ratkó József :  Összes művei – Drámák

-Ratkó József: Összes művei – Próza

A Segítsd a királyt című verses drámáját a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház állította színpadra 1985-ben Nagy András László rendezésében. Az előadás kirobbanó siker lett, nagy országos szakmai és közönségvisszhangot váltott ki, valamint elnyerte az év legjobb drámájának kijáró Szép Ernő jutalmat. A szerző így vallott a művéről:

„Hiszek az idő Szent-Háromságában, múlt, jelen és jövő egylényegűségében, abban, hogy egyik a másik nélkül csonka, értelmetlen és értelmezhetetlen. Jobban tudjuk a jövőt a múltnál. Hát ez a baj. A múlt életműve egy népnek. Munkálni egyforma gonddal múltat, jövőt: ez a feladat.” - majd folytatta- Arra jutottam, hogy a hatalom előbb-utóbb elemberteleníti az embert, és ez nem is annyira az ember, mint inkább a hatalom természetéből fakad.”

Műfordítások

      Dráma: Szophoklész: Antigoné.

      Vers, próza: V. Viszockij, orosz, H.M. Enzensberger, német, A. Tvadovszkij, orosz,  Laine, finn, kazáni tatár népdalok, D. Palicsko ukrán, M. Kvlidze grúz, P Matev bolgár, G. Hrisztozov bolgár, M.Tank belorusz, E. Pennanen finn

KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉGE

„Lássuk, most már, miért élek Szabolcs-Szatmárban, ebben a sokat szidott megyében, amely szűkebb hazámat, fogadott földemet jelenti. Mert látni- és gondolnivaló van itt bőven – vallja Ratkó József a Szűkebb hazám: Magyarország című írásában, majd így folytatja: - Azért élek, írok, szájalok, ugrálok, okvetetlenkedek itt Szabolcsban, hogy legalább a körülöttem lévő embereknek kenyerük és igazuk legyen. Amit én itt csinálhatok, az igen kevés, nem győzöm verssel a bajt....

A rendszerváltó gondolatok első kézből jutottak ide általa, és rajta keresztül is erősödtek tovább. Ott volt 1987 szeptemberében az első lakiteleki találkozón, és a következő évben is, ahol zászlót bontott a Magyar Demokrata Fórum. Hazajövet Ratkó megalapította az MDF nagykállói szervezetét.

A gyerek Ratkó állami gondozott volt. Saját sorsában szerzett tapasztalást a nevelőotthoni életről. Sőt felnőtt korában is szoros kapcsolatban állt a tiszadobi, a berkeszi, a kállósemjéni otthonokkal.

A Hazafias Népfront VIII. kongresszusán, felszólalásában bírálta a nevelőotthoni oktató-nevelő munka eszközrendszerét, módszereit, szemléletét, mert korszerűtlennek és elavultnak tartotta. Szerinte személyre szólóló, speciális nevelési terápiát kellene alkalmazni a felnőtt társadalomba való beilleszkedésük segítésére.

Béres csepp

Ratkó József Kósa Ferenc filmrendezővel együtt támogatta dr. Béres Józsefet a Béres csepp elismertetése iránti küzdelmében. A korabeli állami vezetőknél, és egészségügyi szakembereknél próbálták elérni, hogy a rák elleni gyógyszerként forgalmazható legyen. Így ír erről a Mozgó Képek 3.évf.1987.9. számában: „ Dr. Béres József három évet vett el az életemből. 1976 elején ismertem meg őt és munkáját, s attól fogva versnél, drámánál fontosabbnak tudtam, hogy megpróbáljam, ami azóta is lehetetlen a magyar egészségügyi kormányzat merevsége miatt: megpróbáljam elhitetni nem országgal-világgal, csak néhány szakemberrel, orvostudóssal, hogy érdemes lenne azt a szert, amelyről feltalálója s egy-két melléje szegődött orvos konokul állítja, hogy gyógyítja a rák bizonyos fajtáit, érdemes lenne megvizsgálni „egzaktan”, mire jó, jó-e egyáltalán. Nem sajnálom ezt az írástól elparancsolt időt. Keserűség, düh és jó remény váltóláza gyötört-edzett mindannyiónkat, akik végül is a Béres-ügy mellé szegődtünk: írót, filmest, öttusa-világbajnokot, politikust, professzort, gyakorló orvost egyaránt... Viszont nagyúri kegy, hogy a Herbária 10 éve árulja a Béres-cseppet erősítő szerként.”

Olvasótábor

A „demokrácia iskolájának” nevezett olvasótábori mozgalom egyik alapítója és legendás hírű kiscsoportvezetője. Táborokat szervezett, irányított és foglalkozásokat vezetett Tiszadobon, Tivadaron, Kállósemjénben.

Hangsúly

Ratkó József a HNF kongresszusán jelezte, ahhoz hogy a „sötét Szabolcsban” világosabb legyen szükség lenne egy irodalmi-művészeti folyóiratra. Mivel nem történt érdemi lépés e téren, 1983 és 1987 között Antall István szerkesztő riporterrel, Nagy András László színházi rendezővel és Görömbei András irodalomtörténésszel együtt létrehozta és szerkesztette a Hangsúly című hangos irodalmi-művészeti folyóiratot, amely a Nyíregyházi Rádióban hangzott el havonta egyszer.

Kiállítások szervezése – megnyitója

               Élete során közel húsz tárlaton mutatta be a kiállító művészeket, akik a barátai, többnyire megyebeli festők, szobrászok, fotósok, gyöngyfűzők, fafaragók voltak

Partium Irodalmi Társaság

       1987 őszén Tokajban néhány barátjával megalapította a Partium Irodalmi Társaságot, amelynek, ő volt az elnöke. A társaság a régió irodalmi és kulturális életét kívánta segíteni.

Sportoló

     Kezdetektől tagja volt a város megyei első osztályban szereplő sakkcsapatának. Segédkezett a röplabda szakosztály megalakításában. Aktívan játszott a kispályás labdarúgó bajnokságban, az asztalitenisz üzemi bajnokságban. Ejtőernyős volt, rendszeresen úszott.

Városavató

        Komoly szerepe volt abban, hogy 1989-ben Nagykálló újra városi rangot kapott.

A magyar író általában vidékről indul, és előbb vagy utóbb Budapesten találja meg lehetőségeit. Ratkó József pontosan fordított utat járt be. Ő Pesterzsébetről indult és utána a Nyírségben, Nagykállóban telepedett le. Így ír róla: „Nagykálló az a föld, az a falu, amely megkeményedett dombjaival, utak lágy vonalával, temetőivel, élőivel és holtjaival szememre és szívemre van tetoválva, ahol kicsi fiam nyugvóhelye mellett a sírom kijelöltetett.”

Végezetül álljon itt Ratkó hitvallása, mely szerint élt és dolgozott:” Véleményem szerint a művészet nem csak a költészet, hanem minden művészet szolgálat, szolgálata annak a népnek, amelyből az ember való.”

------------------------------------------------------------------------------------------------------

.Díjai, elismerései:

1969 József Attila-díj

1971  Miskolc Város Irodalmi Díja

1973 Szocialista Kultúráért

1974 Ámos Imre Emlékplakett (Nagykállói Községi Tanács)

1975 Radnóti -díj, SZOT-díj

1979 Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Váci Mihály Díja

1984 Váci Mihály Emlékplakett (Tiszaszalkai Községi Közös Tanács)

1985 Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Alkotói Díja,

Szép Ernő jutalom,

SZOT-díj,

Vas Megye Tanácsa Irodalmi Nívódíja

1986 Év könyve-díj

Magyar Érdemrend arany fokozata

1989 Magyar Művészetért-díj

1992 Vándorbot-díj (Magyar Garabonciás Szövetség)

1999 Tiszadob díszpolgára

2006 Magyar Örökség-díj

Nagykálló díszpolgára

UTÓÉLETE

Ratkó József Olvasótábori Egyesület /1990- napjainkig/

Célja a határaikon kívül élő fiatalok felkarolása, a magyarságtudatukban lévő hiányosságok pótlása érdekében. Kulturális tevékenység és egyéb az alapszabályban foglaltak alapján

Országos Ratkó József Vers-és Prózamondó Verseny /1993-napjainkig/döntők Nagykállóban

Nagykállóban nevét viseli a könyvtár, és jó barátja, néhai Skórán Miklós a gyógyszertárát nevezte el róla: Ratkó József Városi Könyvtár, Ratkó József Gyógyszertár

Nagykálló város önkormányzata egész alakos bronz szobrot állíttatott Ratkó Józsefnek Nagykálló főterén.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Jánosi Zoltán: „Kő alatti fény” (2005)

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

http://ratkojozsef.hu