Hetefejércsei temető különálló családi (bori Horváth) temetője
A bori Horváth család hetei (ma hetefejércsei) temetője egyedülállóan példázza egy köznemesi család összetartozását, életfelfogását és tradíciótiszteletét. A családi temetőt az 1800-as évek végén létesítette bori Horváth István, Bereg vármegye főispánja. Szülei, nagyszülei is abban a temetőben nyugodtak, de ő, tíz felnőtt kort megélt gyermekeit is tekintve gondolta úgy, hogy a falusi temetőhöz kapcsolódva, de mégis, a család társadalmi helyzetét tekintve elkülönített sírkertet alakít ki. Nem kriptában gondolkozott, hanem a református egyháztól vásárolt, illetve cserélt egy földdarabot, melynek területe mintegy 200 négyzetméter. Ezt a területet feltöltette, árokkal vette körül, fenyőfákkal beültette, úgy, hogy a későbbi sírok helyeit kihagyta. Végül az egész területet bekeríttette és kapuval látta el.
A ma is fennálló temetőben a kiterjedt család 32 tagja nyugszik, vagy áll ott emlékjele. Az alapító bori Horváth István és felesége, kölcsei Kölcsey Emílián kívül a szülei, hét gyermekük, két menyük, tíz unokájuk, négy unokamenyük, unokavejük, két dédunokájuk, egy dédunokavő és két rokon idézi és őrzi a család emlékét. (A bori Horváthok és Kölcseyek mellett az itt nyugvó közeli rokonok neve közül néhányat megemlítve: bori Horváth Mihály gépészmérnök, a beregi vízszabályozás kiemelkedő alakja, bori Horváth Dezső, Bereg vármegye utolsó főjegyzője, bori Horváth László járási főszolgabíró, dr. bori Horváth György, Bereg vármegye utolsó főügyésze, Perczel Aladár huszár alezredes, Bezerédj Tibor huszár ezredes, Ujhelyi Kázmér huszárszázados).
„Tudomásunk szerint ... olyan homogén köznemesi sírkert, mint a hetefejércsei, nincs több az országban.” – írta dr. Boross Péter volt miniszterelnök, mint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke.
További Kulturális örökségi értékeink
