Szentpétery Kulturális Központ régi épülete
A közel százéves épület Mátészalka városának egyik szimbóluma, nevét Szentpétery Zsigmondról a magyar színjátszás kiemelkedő alakjáról kapta. Szentpétery Zsigmond a Pesti Magyar Színház alapítója, majd pedig a Nemzeti Színháznak alapító tagja. 1798. július 31-én, Rohodon született, de 3 éves korától Mátészalkán nevelkedett. Szentpétery Zsigmond 17 éves koráig tudhatta otthonának a mátészalkai református parókiát, melyre méltán lehet büszke Mátészalka városa. Az épület az az épületegyüttes, amely Mátészalkán ma a kultúra házát jelenti. A létesítmény két részből tevődik össze. A két tagot, egy függőfolyosó köti össze. Egyik épületrész a színház, a másik a művelődési központ. A színházi tömböt mintegy 30 esztendővel ezelőtt építették meg még a régi megyeháza mellé, melynek igen nagy hatása van a város polgárainak életére. A város erős színházi hagyományokkal rendelkezik.
A Városi Művelődési Központ és Színház épülete. A szakmai munka 1988 óta folyik a város egyik legpatinásabb épületében, amit a XX. század elején emeltek Padányi Gulyás Jenő, építészmérnök tervei alapján a korra jellemző magyaros szecessziós stílusban. Korábban vármegyeháza volt, de 1988-tól, miután elkészült a Bán Ferenc, építész által tervezett színházépület, a közművelődés színterévé vált. A teátrum előcsarnoka a Felső-Tisza Vidéki református templomok kazettás famennyezeteinek hagyományát idézi. A Bráda Tibor, festőművész által készített mennyezetkép nyolc művészeti ágat mintáz meg. Megjelenik az építészet, a színház, a film, az irodalom, a zene, a cirkusz, a festészet és a tánc allegóriája.
A trianoni országvesztés után Mátészalka lett Csonka-Szatmárvármegye központja. Ideiglenes megyeháza épült ekkor, de elkezdődtek az előkészületei egy új, impozáns megyeháza felépítésének is. A háború idején használt katonai barakkok 1924-ben ürültek meg, s a település ezt a területet bocsátotta az építkezés helyszínéül.
Az úgynevezett, magyaros szecessziós stílusú épületet Padányi Gulyás Jenő tervezte. Az épület összetett alaprajzú, összetett tetőformájú, cseréppel fedett, alápincézett. Keleti főhomlokzatán előreugró rizalit. Földszintjén kosáríves árkád mögött, hátrébbhúzott egyenes záródású bejárati ajtó. A bejárat két oldalán 1-1 szalagkeretelésű ablak. A rizalit emeletén 5 nagyméretű, egyenes záródású ablak, az ablakok alatt és között levélmintás stukkódísz. A rizalitot trapéz alakú oromfal zárja, felette a padlás megvilágító ökörszem. Az épület 1927-től volt megyeháza.
A második világháború után Járási Hivatal lett, majd Művelődési Központ. Jelenleg, felújított állapotában a Szentpétery Zsigmond Kulturális Központ és Színház székhelye.
További Kulturális örökségi értékeink
