Nyolc versszakos Kossuth-nóta
A Kossuth-nóta az 1848–49. évi szabadságharc egyik legnépszerűbb toborzódala volt, melynek 110 daltípusa és 600 szövegváltozata ismert. Keletkezésének pontos dátumát nem tudjuk, a legvalószínűbb időpont 1848 szeptembere lehet, amikor Kossuth Lajos alföldi toborzókörútján járt. Dallamát Balkányi Szabó Lajos nótaszerzőhöz kötik, mások Egressy Bénit vagy Hulényi Ferencet jelölik meg dallamszerzőként, de van olyan vélemény is, hogy a Rákóczi-szabadságharcból ered, vagy éppen egy Napóleon-korabeli toborzódal átköltése. A Kossuth-nótát több más forradalmi dallal (pl. a Rákóczi- és a Klapka-indulóval) együtt a szabadságharc leverése után betiltották, de titokban vagy semmitmondó szövegekre azonban továbbra is énekelték.
1867-től kezdve a baloldali pártok kortesei a 48-as eszmékkel nyerték meg a tömegeket, s kortesnótáik rendszerint a Kossuth-nóta dallamára hangzottak el. A nóta utolsó két sora (Éljen a magyar szabadság, Éljen a haza!) mára nemzeti szimbólummá vált. Sokáig a Kossuth Rádió szünetjele volt. Az eredeti három versszakhoz a szabadságharc folyamán a toborzás és az önvédelmi harc előrehaladtával újabb versszakok kapcsolódtak, Szegeden például két strófa is elhangzott:
Magyarország édes hazám,
Néked szült és nevelt anyám.
Négy esztendő nem a világ,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza! (– mely a négyéves honvéd szolgálatra utal), illetve
Kossuth Lajos azt üzente,
Elfogyott a regimentje,
Ha elfogyott kettő három,
Lesz helyébe harminchárom,
Éljen a haza! (– a 33. honvédzászlóalj felállításakor keletkezett új versszak.)
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírmihálydiban az a hagyomány járja, hogy a hat versszakos nótához 1848 nyarán a nemzetőrök toborzásakor a nyírmihálydi születésű Szabó Lajos még két strófát illesztett, így lett egyedülállóan nyolc versszakos a nyírmihálydi Kossuth-nóta, melynek zenéjét is ő szerezte Debrecenben 1849-ben. Az általa írt versszakok az alábbiak:
Kossuth Lajos író deák
Megírja a haza baját
Ki mutatja hol a baja
Azt is hol az orvossága
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!
Ott voltam én mostanában
Kossuth Lajos szobájában,
Áldott kezét megfoghattam,
Élőszavát hallgathattam.
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!
Balkányi Szabó Lajos Nyírmihálydiban született 1823. április 5-én. Nemesi szülőktől származott, akiknek Balkányban volt birtokuk, innen a nemesi előneve. Debrecenben a református főiskolán jogot tanult, majd tanulmányai befejezése után, 1843-ban a királyi tábla jegyzője lett Pozsonyban. Ügyvédi oklevelét 1845-ben szerezte Pesten. 1848-ban tíz hétig mint nemzetőr szolgált a szabadságharcban. 1850-ben Debrecenben nyitott ügyvédi irodát. 1867 májusában ugyanott városi törvényszéki bíróvá választották, és e minőségben működött 1871 végéig. 1872 elején debreceni királyi aljárásbíróvá nevezték ki. 1886-ban vonult nyugalomba. Debrecenben hunyt el 1889. szeptember 24-én.
További Kulturális örökségi értékeink
