Farkas Bertalan, az első magyar kutató űrhajós életműve
Farkas Bertalan az első magyar űrhajós a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyulaházán született 1949-ben. Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. A repülésbe a nyíregyházi sportreptéren kóstolt bele és három évfolyamtársával közösen elhatározták, hogy repülőtiszti főiskolára jelentkeznek. Mindhármuknak sikerült.1967-69-ig a szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán, 1970-71-ben a Szovjet Repülő Műszaki Főiskolán tanult. 1972-től a légierő tisztje. 1976-tól első osztályú vadászrepülő. 1976-ban ajánlotta fel a Szovjetunió, hogy repülhetnek más országok űrhajósai is.
A magyarok által küldeni szándékozott űrhajóst 1977 májusától kezdték kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten a Repülőorvosi Kutató és Vizsgáló Intézetben.
A vizsgálatok eredményeképpen négy pilótát választottak ki, akik közül ketten (Farkas Bertalan és Magyari Béla) a Gagarin Űrhajós Kiképző Központban) végezték a további felkészülést szovjet kollégáikkal együtt. Ketten (Elek László és Buczkó Imre)pedig itthon maradtak, "vésztartalékként". Csak órákkal a kilövés előtt dőlt el, hogy Farkas Bertalan és Magyari Béla közül melyikük utazik a világűrbe.
1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor indult az űrbe a Szojuz-36 űrhajóval, űrbe utazó társaként Valerij Kubaszov, Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok lettek kijelölve. Farkas Bertalan nyolc napot töltött a világűrben.
Az űrrepülést követően megkapta a Magyar Népköztársaság Hőse és a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetést. Szkafandere a Hadtörténeti Múzeumban van elhelyezve.
1986-ban elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karát s még ugyanattól az évtől a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának kutatócsoportjában dolgozott vezetőségi tagként. 1995-ben dandártábornokká léptették elő a Magyar Honvédség repülőszemlélő-helyettese beosztásban, 1996-1997-ben pedig katonai attasé volt az Egyesült Államokban. Tagja a Nemzetközi Űrhajós Szövetség intézőbizottságának, 1997 óta pedig nyugállományú dandártábornok.
Farkas Bertalan a mai napig büszkén vállalja Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei származását, megyénktől soha nem szakadt el, baráti, gazdasági kapcsolatait mindig igyekezett megyénk javára is kamatoztatni.
Farkas Bertalant a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 2010-ben Pro Comitatu kitüntető díjban részesítette.
További Kulturális örökségi értékeink