A tiszaberceli Bessenyei Emlékház
A Tiszabercelen álló emlékház építési idejére vonatkozóan nem állnak pontos adatok rendelkezésre. A Sóstói Múzeumfalu szakemberei Erdész Sándor múzeumigazgató irányításával 1981/82-ben a 17. század közepi állapotot állították vissza. A műemlékvédelmi kutatások szerint a kúria Bessenyey Boldizsár (a költő Bessenyei György ükapja) első házassága (1633) és a helyi református templom megújítása, valamint az új harang (1634) öntésének időpontjában épülhetett; ezt támasztják alá a falakban talált, üvegszerűre kiégetett téglák anyaga és méretei, a mészhabarcs kötőanyaga és a technikai megoldások. Bessenyey István 1668-as végrendeletében arról ír, hogy barokkos oromfalat és párkánydíszt építtetett hozzá.
Amikor Bessenyei György 5-6 éves lehetett, az alapfalba beépített 1752-es évszámú téglák arra engednek következtetni, hogy ő ebben a házban született és nem a szomszédos udvarházban, amely később épült. Ide teszi a születés helyszínét a rokon, Széll Farkas családtörténeti monográfiája is.
Bessenyey Zsigmond, György apja, aki Szabolcs vármegye szolga-, majd táblabírája volt, az ő nevéhez fűződik az épület barokkos átalakítása és a romladozó templom kijavítása, amely alatt a családi kripta volt.
Bessenyei György (ő a család többi tagjától eltérően „i”-vel írta a nevét) 1747-ben született és 1755-ig élt itt, amikor a Sárospataki Református Kollégiumban tanult. 1760 és 1765 között ismét itt él, apja taníttatta és közben besegített a gazdálkodásba is. A fordulat 18 éves korában következett be életében: a vármegye ajánlására Bécsbe kerül Mária Terézia királynő magyar nemesi testőrségébe.
Közéleti, irodalmi, filozófiai tevékenysége közismert, amely a Vármegyei Értéktár része. 1782-ben tér haza, és 1785-ig él itt, amikor átköltözik a család bihari birtokára, Feketetótiba, majd 1787-ben Pusztakovácsiba, a mai Bakonszegre, ahol 1811. február 24-én meghal. Hamvai 1940 óta Nyíregyházán, az Északi temető főbejáratánál nyugszanak. Sírhelye a Nemzeti Sírkert része.
Az 1810 körül jelentősen átalakított épületet 1912-ben vásárolta meg a helyi református egyház. Az ekkori átalakítás során 1745-ös datálású téglák kerültek elő.
A Bessenyei Kör (1940-től: Társaság) jóvoltából – amelynek kultúraközvetítő tevékenysége a Nyíregyházi Települési Értéktár része – 1913 óta a berceli szülőház falán emléktáblán hirdeti Vietórisz József verse, hogy itt született „Szabolcs daliája, Bihar remetéje”.
Bessenyei György szülőháza – amely egy közel 400 éves épület – többszöri felújítás után emlékházként működik Tiszabercelen, vármegyénk egyik legrégebbi, és egyik legnevesebb szülöttének emlékét őrzi.
További Kulturális örökségi értékeink
