Szatmári Múzeum épületének, a korábbi Péchy palota
Az úgynevezett Péchy palota építésének pontos dátuma nem ismeretes, de valószínűsíthető, hogy erre az 1920-as évek elején került sor. Ugyanis az épület a trianoni tragédia után létrejött, Mátészalka központú Csonka-Szatmár Vármegye főispánjának, Péchy Lászlónak a magánlakása lett.
A főispán vendégeként az épületben a kor neves politikusai fordultak meg, közöttük Horthy Miklós kormányzó is, aki 1923. június 7-én látogatott a városba. Az épület teljes tulajdonjogát a főispán 1938-ban feleségére, Bezerédi Ilonára ruházta. A főispán és felesége halála után, 1947-ben lányaik, Odescalchiné (Károly) Péchy Amadine (Claudia) és Berg Miksáné Péchy Johanna örökölték meg az épületet, akiktől az állam még abban az évben meg is vásárolta.
Minisztérium kezelésébe került. Az 1972-ben alakult, de csak 1974 végén költözött az épületbe a Szatmári Múzeum, ami 1976-ban nyitotta meg kapuját a látogatók előtt.
A Péchy palota építészeti, történelmi és kulturális jelentősége túlmutat a település határain,.
A Szatmári Múzeum a régió összegyűjtött szellemi és tárgyi örökségének legrangosabb központja, a régió egyetlen tudományos intézménye. Feladatának tekinti és egyben céljául tűzte ki, hogy megőrizze és megmentse Szatmár néprajzi értékeit, mely folyamatosan és állandó részét képezi tevékenységének. A múzeum Közép-Európában legnagyobb szekér-, kocsi és hintógyűjteményét mondhatja magáénak. A közel 100 darabot számláló kiállítás gazdagon illusztrálja a népi teherhordás, a polgári és nemesi személyszállítás közlekedési eszközeit. Mindezeket a három részből álló körpanorámás szekérszínben tárjuk a látogatók elé. Ugyanitt láthatóak a szekérkészítés kismesterségei is: a kerékgyártóműhely és a kovácsműhely, valamint a szatmári nép gazdálkodását bemutató mezőgazdasági eszközök gyűjteménye is. A múzeum épületében az időszakos kiállítások mellett állandó kiállítások is helyet kapnak. Ilyen a város villamosításának története, a „Mátészalka, a fény városa" kiállítás, amelynek nagyon nagy jelentőséget tulajdonít a városvezetés és a múzeum együttesen.
A múzeum működésében létfontosságú a közművelődési tevékenység. Ez határozza meg a látogatóival való kapcsolatot, közönségének szimpátiáját az intézmény felé. A nyitottság elsődleges szempont a múzeum mindennapjaiban, hiszen a látogatók számára a szakmai és oktatási programok mellett szabadidős eseményeket is szervez az intézmény. A tudományos konferenciák, kiállítások és múzeumpedagógiai foglalkozásokon túl a múzeum igyekszik biztosítani a tájegység szellemi és művészeti értékeinek, hagyományainak ápolását és megismerését. A Szatmári Múzeum 2006 óta nyújt különféle múzeumpedagógiai programokat. Annak érdekében, hogy elősegítség a jövendő múzeumlátogatói közönség kialakulását. A múzeum igyekszik az ide látogató gyerekeket, olyan új ismeretekkel gazdagítani, amelyek iskolai tanórákon hasznosak lehetnek és fel tudnak használni a gyerekek. A múzeumpedagógiai órák a múlt és a jelen közötti kapcsolatteremtés lehetőségét, népi eszközök kipróbálását biztosítja a tanulók számára. Évente kerül megrendezésre a Múzeumok éjszakája országos programsorozat amely rengeteg helyi és környékbeli látogatót tud bevonzani. Mindemelett komplexitás jellemzi Mátészalka város turizmusával, hiszen évente rendszeres résztvevője a Múzeum a Fényes Napok városi rendezvénysorozatának, ahol színes kiállításokkal, könnyűzenei koncertekkel és előadásokkal járul hozzá mind az intézmény, mind a város sikerességéhez.
Több éve sikeresen részt vesz a múzeum az országos szervezésű Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozaton is, melynek keretében a helyi iskolák diákjai számos színes programon vehetnek részt. A fő ünnepkör a Márton napi liba lakoma és ezen ünnep köré sorolható népi hagyományok.
A múzeum az oktatási intézményekkel szoros kapcsoltat ápol, segítve az identitástudat formálását, továbbá a képesség- és a kompetenciafejlesztést is. Megyei felsőoktatási intézményekkel havi szinten folyik a konzultálás. A Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke rendszeres látogatója az intézménynek, amely során kutatómunkát biztosít a múzeum a hallgatók számára, legyen az tudományos konferencia vagy nyári terepgyakorlat.
A Szatmári Múzeum nagy hangsúlyt fektet az esélyegyenlődési szempontokra is. Ugyanis nyilvános eseményeken, kommunikációban, viselkedésünkben nem közvetít szegregációt, nem tanúsít előítéletet a csoportokra vonatkozóan.
A Szatmári Múzeumban meghatározó az intézmény kommunikációja és közönségszolgálata. Éppen ezért a rendezvényekről, programokról az eseményekről rendszeresen tudósítanak a helyi városi elérhetőségeken, országos rádiók és különféle internetes portálokon, valamint nyomtatott sajtó formájában is. Az intézménynek fontos, hogy a Szatmár egyediségét, autentikusságát, ugyanakkor élénkségét hangsúlyozza, a megelevenedő szatmári hagyományokat kommunikálja. A múzeumban a gyűjtemény országos és nemzetközi hírnévre is szert tett.
Az eltelt évtizedekben az épület homlokzatának felújítására is sor került, s a karbantartás is folyamatos. A belső terek a múzeum kívánalmainak megfelelően kisebb átalakításon estek át, de egy elegáns, úgynevezett Péchy Szalon őrzi az egykori, magas rangú lakók emlékét.
További Kulturális örökségi értékeink
