Móricz Zsigmond írói munkássága
Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886–87-ben Istvándiban, majd 1887–90-ben Prügyön járt. A kor szokásainak megfelelően középiskolai évei alatt Szakolyba ment legációba. Móricz Zsigmond később is gyakran visszalátogatott Szakolyba, majd a közeli Érpatakra. Később szakolyi emlékei alapján írja meg a Kivilágos kivirradtig című regényét.
Móricz Zsigmond és Nyíregyháza
Néhányszor korábban is átutazott már a városon, hosszabban azonban csak 1924 decemberében időzött első alkalommal Móricz Nyíregyházán. Kicsit maga is meglepődve írt erről az első találkozásról: „Furcsa, hogy most vagyok először gyermekkorom fővárosában, Nyíregyházán." Természetesen nem véletlenül jött ekkor sem. Heltai Hugó színtársulata vendégszerepelt a városban, a Sári bíró bemutatására készültek, erre hívta meg az igazgató Móriczot, mégpedig úgy, hogy a darab színpadra állításában is legyen segítségükre. Csaknem egy hónapig tartózkodott ekkor Móricz Nyíregyházán. A Korona Szállóban lakott. Egyszer-kétszer átutazott Debrecenbe, s ismerkedett a város környékével is. Járt Nagyhalászban és látogatást tett a Salamon-bokori iskolában. Erről írta Bokortanyán című riportját, amely Az Est 1924. december 21-i számában jelent meg. Ezen a napon volt a Sári bíró bemutatója is. A késői megismerkedés ellenére Móricz nagyon megszerette Nyíregyházát, s ettől kezdve gyakran megfordult „gyermekkora fővárosában". 1928-ban Mikecz István alispán meghívására vendégeskedett a városban és a megyében (Nagykálló, Laskod, Szabolcs stb). Ekkor már nem a Koronában, hanem a Városháza vendégszobájában lakott. Ennek emlékét őrzi az épület falán, a bejárattól jobbra, az akkori vendégszoba ablaka alatt elhelyezett márványtábla is. Legközelebb 1930. február l-jén, mint a Nyugat szerkesztője járt újra Nyíregyházán. Közismert, hogy mennyire a szívén viselte e folyóirat sorsát. Országjáró, előfizető-toborzó útjai során jutott el — Nagy Endre társaságában — Nyíregyházára is, ahol a Bessenyei Kör vendégeként a Kossuth Gimnázium dísztermében tartott előadást és olvasta fel a tiszazugi méregkeverő asszonyokról írt elbeszélését. A 30-as években még többször megfordult Nyíregyházán. Itt tartózkodásai közül az 1935-ös látogatása a legjelentősebb. Látszólag megint a színház vonzotta ide, ugyanis színésznő leánya, Lili és férje éppen a nyíregyházi színházban szerepeltek, s elsősorban őket akarta megnézni. A családi eseményen túl azonban sok minden másra is kiterjedt az író figyelme. Erről az útjáról készült — de korábbi látogatásainak tapasztalatait is magába sűrítette — Nyíregyházi körkép című rádióelőadása, amelyet 1935. június 9-én olvasott fel, s amelynél bensőségesebb vallomás aligha képzelhető el a szülőföldről. Nyíregyházi tapasztalatai azonban nem csak riportjaiban, hanem szépirodalmi műveiben is helyet kaptak. Eléggé közismert, hogy a Forró mezők, a Rokonok és a Betyár című regényeinek egyes motívumai bizonyíthatóan innen származnak. Az 50-es évektől kezdve a hivatalos megbecsülés íróink közül Móriczot tette az első helyre. Utcát már a 40-es évek második felében neveztek el róla, később azonban az ő nevét vette fel a Megyei Könyvtár, a szakszervezeti művelődési ház és a benne működő mozi, valamint a városi színház is. Ülő szobra (Kótai Nándor alkotása) először a város új lakónegyedének egy forgalmas terén, az un. Északi Alközpontban kapott helyet, néhány éve azonban a Tanárképző Főiskola parkjába került. 1977. szeptember 4-én Kő Pál egész alakos Móricz szobrát a Megyei Könyvtár előtt avatták fel, s a könyvtár lépcsőházában, az első emeleten is található egy érdekes Móricz-ábrázolás, Papi Lajos faszobrász alkotása (1975). A színház előcsarnokában egy kisméretű Móricz-mellszobor (Liszkay-Kováís Zoltán műve, 1958) emlékeztet az intézmény névadójára.
További Kulturális örökségi értékeink
