Holland Marcsi gyűjteménye
Fehérné van Luijk Marielle Violet – ismertebb nevén Holland Marcsi – népviseleti gyűjteménye kiemelkedően gazdag és magas szakmai színvonalat képvisel. A kollekció jelenleg mintegy 1000 darabból áll, amelyek túlnyomó többsége autentikus viseleti darab: a 20. század folyamán készültek, illetve voltak használatban. Gyűjteményében több falu viselete található, többek közt, Tardi, Mezőkövesdi, Szentistváni, Sióagárdi, Bujáki, Zsámboki, Bagi, Kazári, Mohácsi, Doroszlói, Őcsényi, Decsi és Kalocsai viseletek, amely nagyrésze a hungarikumok és nemzeti értékek listáján szerepel. A gyűjtemény nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is összevethető olyan rangos intézmények néprajzi anyagával, mint a Herman Ottó Múzeum, a Kallós Zoltán Alapítvány, a Néprajzi Múzeum, a Visky Károly Múzeum, a Matyó Múzeum és a Wosinszky Mór Múzeum. A hazai népviselet-kutatás, valamint a népművészeti rekonstrukciók szempontjából a kollekció egyedülálló értéket képvisel, mivel olyan darabokat őriz, amelyek egyes régiók öltözködésének utolsó hiteles lenyomatai, valamint olyan ritka darabokat is tartalmaz, amelyek még a hazai intézményi gyűjteményekben sem találhatók meg.
A tárgyi gyűjtemény egy fénykép és filmsorozat egészíti ki, tájegységenként rendszerezve, amely ezeket a népviselet darabokat a helyi közösségek szokásain, hagyományain és mentalitásán keresztül vannak bemutatva. Mindezt úgy, hogy a viseletek hordva is vannak, a gyűjtő által. Ezáltal hiteles, valamint kontextusba “in situ” helyezett képet tud nyújtani a darabokról, még ha nincs is mindenben kellő mélységű információnk az adott tárgyak eredetéről. A népviseletek hiteles bemutatása nem csupán történeti hűséget, hanem érzelmi és szellemi azonosulást is igényel. “Holland Marcsi” nem csupán modellként szerepel a projektben, hanem népviseletkutatóként pontosan érti, mit jelent egy-egy ruha viselése. Nemcsak felöltözik, hanem a viselethez illő tartást és viselkedést is magáévá teszi, hogy a képek és filmek valóban az autentikusság érzetét, hatását átadják és ezáltal újrateremti a tényleges életkörülmények adottságait.
A gyűjtemény és a mellette lévő fényképek egyszerre több célt is szolgálnak. Elsődleges célja, hogy modern és vizuálisan vonzó formában hozza közelebb a magyar hagyományokat a nézőkhöz, hidat építve múlt és jelen között. Ezzel az edukációs küldetéssel népszerűsíti a hungarikumokat, a magyar népművészetet és a hagyományokat a közösségi médián keresztül egy olyan generáció számára, amely nem feltétlenül ebben a világban nőtt fel, de mégis érdeklődik iránta.
Fontos célkitűzése továbbá, hogy az általa létrehozott anyagok a jövő néprajzkutatói, múzeológusai és táncpedagógusai számára is értékes forrásként szolgáljanak – akár a következő, akár több generáción keresztül. Különösen fontosnak tartja kiemelni, hogy jelenleg viszonylag kevés, könnyen hozzáférhető és részletgazdag vizuális anyag áll rendelkezésre a magyar népviseletekről – ezek többsége ráadásul fekete-fehér archív felvétel.
A mai világban, ahol az egyformaság dominál, fontosnak tartja megmutatni, hogy a magyar népviselet sokszínűsége messze túlmutat a színpadi, uniformizált változatokon. A küldetése a hagyományőrzés és a modern média eszközeinek találkozása: gyakorlati, látványos, és széles közönség számára is befogadható formában mutatja be a magyar népviseletek örökségét. Felelősségemnek érzi, hogy ezen viseletek által képviselt nemzeti értékeinket és kincseinket méltó módon adja át a következő generációnak, még mielőtt ezek a sérülékeny textildarabok véglegesen porrá válnának, és a hozzájuk kötődő tradíciók örökre feledésbe merülnének. Kiemelt figyelmet fordítok azon fiatalokra is, akik érdeklődnek a népművészet iránt, azonban hiteles források hiányában gyakran az interneten található, leegyszerűsített vagy pontatlan információkra támaszkodnak. Számukra a közösségi média felületeimen megjelent képek és tartalmak már most is hiteles támpontként szolgálhatnak, és több esetben személyes üzenetekben is fordultak hozzám kérdésekkel. A mai digitális környezetben könnyen el lehet veszni olyan platformokon, mint a Pinteresten és a Facebookon, ahol egyre gyakrabban találkozhatunk mesterséges intelligencia által generált, a valóságtól eltérő népviseleti ábrázolásokkal. A gyűjtemény digitalizása folyamata tehát nemcsak az értékmegőrzést, hanem a tudásátadást és a hagyományéltetést is szolgálja – korszerű, könnyen hozzáférhető formában.
További Kulturális örökségi értékeink